A víztornyaink

A víztornyaink

A víztorony a vízhálózat kiszolgálására épült nagyméretű víztartály, amit olyan magasan helyeznek el, hogy a gravitáció révén így kialakuló hidrosztatikai nyomás elegendő legyen a hálózat működéséhez. A víz a magasba emelés után a közlekedőedények elve alapján mozog tovább.

A nyomás a magasság szerint 10,2 centiméterenként 1 kilopascallal nő. 30 méteres magasságnál a nyomás így eléri a 300 kilopascalt, ami már kielégíti a szokásos háztartási és hálózati igényeket.

A víztornyok bemutatásánál Zielinski Szilárd (Mátészalka, 1860. május 1. – Budapest, 1924. április 24.) építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörőjének a neve , munkássága megkerülhetetlen.

Tanulmányait a Budai Főreáltanodában, majd Pesten, a m. kir. József-Műegyetemen végezte, majd 1888-ig állami ösztöndíjjal Németországban, Angliában és Franciaországban tanult, illetve Párizsban dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten, és elsősorban hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. Ekkoriban még főleg vasszerkezeteket alkalmazott. 1897-től tanár a Műegyetemen. Miután megismerte François Hennebique francia mérnök vasbetonépítésre vonatkozó szabadalmát mérnöki munkájában az országban elsőként szorgalmazta a vasbeton szerkezetek alkalmazását. Kezdetben francia tervek alapján és francia munkások alkalmazásával dolgozott, majd nem sokkal később már saját tervek és szegedi munkások segítségével függetlenítette magát.

Margitsziget 1911, kapacitása 600m3 (volt)

Budapest egyik legszebb ipari műemléke elegáns arányaival pompásan illeszkedik természeti szépségeiről híres környezetébe. Formai kialakítása és szerkezeti megoldásainak merészsége Dr. Zielinski Szilárd mérnök és Ray Rezső Vilmos építész munkáját dicséri. Csupán 50 évig üzemelt, majd vasbeton medencéjének falait lebontották. Míg a toronycsúcsra szinte senki nem mehet fel, addig a Kilátó Galéria legfelső szintjére bárki fellépcsőzhet. Ez az íves erkélyekkel körülölelt “Csók terem” néhányunkban szép emlékeket ébreszt.

Újpest, Árpád út, 1912, 1500 m3

Ha az újpesti ellenállók 1944-ben nem akadályozzák meg a visszavonuló német csapatok robbantási tervét, ma már nem állna az Árpád úton ez a Mihailich Győző és Dümmerling Ödön-tervezte, tégla-vasbeton vegyes szerkezetű, historizáló stílusú műemlék víztorony. 90 éven át tárolt vizet a lemezekből szegecselt, 15 m átmérőjű vasmedencéje, ma már üresen, hátborzongatóan kong….

Az újpesti víztorony egy 1500 m³-es ún. Intze-rendszerű vasmedencét foglal magában, mely 15 méter átmérőjű. A víztorony alapozása 19 m átmérőjű 2,40 m vastag beton lemez. A torony alsó – fő teherhordó – része téglafal, 9,50 m belső átmérővel, 1,80 m kezdő falvastagsággal. A felépítmény 27 m magasságig mintegy 2 méternyit szűkül, a konzolok alsó alján a külső átmérő kb. 11,6 m. A víztorony építészeti kialakításánál ügyeltek arra, hogy az a város díszére legyen. Az építkezés 1912. július 8-án fejeződött be, ekkor adták át ünnepélyesen a torony kulcsát a vízvezetéket üzemeltető társaság vezetőjének.

Nagytétény, 1914, 500m3; Just Lajos- Huszár Béla, tervezők

A volt nagytétényi sertéshizlalda műemlék víztornya vegyes építési technológiával készült. Az alap, az alépítmény és a törzs legalsó szintje vasbetonból, míg a következô három szint körítô falazata tömör téglából készült egészen a negyedik emelet ablaksora feletti vasbeton párkányig. A nyolc, tompaszögű konzollal alátámasztott 500 m3-es víztartályt magába foglaló fejrész kettôs héjszerkezetű, változó vastagságú, igen vékony vasbeton lemezekből áll. A henger külső átmérője 12 m, a víztartályé 10 m. A köztes tér az egyik üregesen kialakított konzolon közelíthető meg a víztartály alatti legfelső szintről. Az íves záródású teret a konzolok közeiben lévő apró négyzetes ablakok világítják meg. A fejrész körben, a konzoloknak megfelelően sávokkal tagolt, közeiben és a sávokban is összesen 16 darab keskeny ablak van. A torony tetején a körfolyosó párkányszerűen kiugrik. Íves bádogborítású tetejét kis laterna zárja le. A víztorony jelenleg is üzemel.

Népliget 1892, tervező: Kajlinger Mihály

A Népliget és a környékén épült tisztviselőtelep vezetékes, szűrt ivóvízellátása érdekében Budapest Székesfőváros Tanácsa 1892-ben egy aknakútból, egy gépházból és egy kis víztoronyból álló, 800-1200 m3-es vízkivételi művet építtetett az Üllői út mentén. Az 1950-es évek óta üzemen kívül lévő, ma műemléki védelem alatt álló téglaburkolatos víztorony három szintre tagolódik. A henger formájú víztartályt hat pillér tartja, amelyek a földszint hengeres tömegéből emelkednek ki. A földszint felett terasz található, tömör mellvéddel. Az íves falazattal kitöltött pillérközök fülkéit kőkonzolokról induló téglaívek hidalják át. A tartály falán hat téglakeretezésű körablak található. Kúpteteje palafedésű. A torony déli oldalához kapcsolódik az egyemeletes, kontyolt nyeregtetős gépház épülete.

Óbudai Gázgyár, 1913, 961 m3 Reichl Károly-Weisz Albert, tervezők

A múlt század elején létrehozott Gázgyár épületegyüttese Európa egyik legkorszerűbben felszerelt üzeme volt. A gyárterület leglátványosabb és legértékesebb elemei a háromszögbe rendezett kátránytornyok és a közülük kimagasló víztorony, melyek ma műemléki védelem alatt állnak. A kétszínű téglából falazott víztoronytörzs különlegessége, hogy a felső víztartály alatti szinteken még három henger alakú medencét tartalmazott. A víztoronyórák időntúli siralmas állapotáról ne beszéljünk.

Szeged, az „Öreg Hölgy, 1904, 1000 m3

A hazai vasbetonépítés egyik első és legjelentősebb alkotása, az “Öreg Hölgynek” becézett víztorony, 114 éve ékesíti a Szent István teret. Dr. Zielinski Szilárd volt a megálmodója és tervpályázatának nyertese. Ezer tonnányi vízzel való első feltöltésekor is egyedül ő állt hatalmas vasbeton tartálya alatt. Ezt ma is bárki utána csinálhatja s közben megnézheti a fizikaoktatás-történeti és a szikvízgyártást bemutató kiállításokat is, melyekkel a 2006. évi felújítása után újra működő, műemlék víztorony lepett meg bennünket.

Szolnok, MÁV Járműtelep, 1900, 120 m3

Az Intze-típusú vasmedencét rejtő víztornyok szép példánya a 107 éves szolnoki műemlék torony, ami a MÁV “kezelésében” szemünk láttára pusztul. Széltépázta, biccentő fejének szakadozott faburkolata mögött alul homorú, szegecselt tartályt pillantottunk meg. Az istvánteleki víztornyok tartályához hasonlóan ez is egy gömbkupola egy forgáskúp és egy körhengerhéj összeillesztésével jött létre oly módon, hogy a falkoronára támaszkodva csak függőleges irányú erőket adjon át téglából falazott formás törzsére.

Gödöllő, 1955 Jánossy György-, tervező

A gödöllői dombvidék legmagasabb pontján, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjének határán álló víztorony a Szent István Egyetem és a közeli tisztviselőtelep vízellátási gondjainak enyhítésére épült, 1955-ben. A skandináv építészeti ízlést követő torony törzse két, koncentrikusan elhelyezett falazott hengerből áll. A tartályt a belső téglafal tartja, s a kettős téglaköpenyt két vasbeton lépcsőszerkezet fogja össze, melyek ördöglépcső módjára elkerülik egymást. Az egyik lépcső a vízmedencéhez, a másik a torony tetején lévő üvegezett acélszerkezetű kilátóhoz vezet, melyet körbefutó erkély övez. Az épület bejárata feletti fém domborművet, amely Ariont és a delfint ábrázolja, Borsos Miklós szobrászművész alkotta, míg a torony csúcsán álló szélkakas Megyeri Barna munkája. A torony árnyékával – napóraként – az időt is mutatja. Nagy Géza és Molnár László szobrászművész alkotásai, az 1962-ben felállított zodiákus jeleket ábrázoló négyzetes kőoszlopok ma is megcsodálhatók. A tornyot időszakosan kilátó- és kiállítóhelyként használják.

Siófok, Szabadság tér, 1912, 250 m3

A Guth Árpád és Gergely Jenő tervezte, karcsú, pillérvázas szerkezetű, vasbeton víztorony 1944-ben a németek tüzérségi megfigyelő állása volt, s orosz ágyúlövedéktől szenvedett sérüléseket. Felújítása után még 25 évig víztoronyként üzemelhetett, majd örökre leürítették. Külső üvegliftes kávézóvá alakítását élőláncos védelemmel fenyegető civilek akadályozták meg. Földszintjén ma Tourinform iroda várja a Balatonhoz érkezőket. Belépődíj ellenében a magaslati kilátást és a helytörténeti kiállítást is megnézhetjük.

Orosháza, 1937, 10 m3

Az 1925-ben alakult Táncsics Mihály utcai Vízvezetéki Társaság által fúratott 466 méter mély kút vize elegendő volt ahhoz, hogy ellássa a környező utcákban kiépülő vezetékeket, de a víznyomás megteremtése érdekében szükség volt egy víztoronyra is. Megbízták Süle László építészt a tervek elkészítésével, aki a kor vasúti víztornyaihoz hasonló, buzogány alakú, fényes agyagtégla törzsből és öntöttbeton tartályból álló háromszintes tornyot tervezett az alsó szinten négy, felül 12 kisebb ablakkal. A torony 1953-ban a város tulajdonába került, a vízmű működtette az 1970-es évekig. Ekkor üzemen kívül helyezték, gazdátlanul maradt, és a pusztulás fenyegette. 1982-ben városvédők egy csoportja Kiss Horváth Sándor vezetésével elhatározta, hogy megmenti a tetszetős építményt. 1999-ben kezdeményezésükre ipartörténeti műemlékké nyilvánították a tornyot, egy évvel később pedig állami pályázati támogatás révén felújították. A torony alsó szintjén és a kertben kiállítóhelyet alakítottak ki, ahol a vízellátás történetét bemutató kútmúzeum kapott helyet.

Szombathely, 1898, 500 m3

Ez a víztorony nem műemlék, ugyanakkor harmonikusan tagolt, arányos tömege egykor szép példa volt arra, hogy egy műszaki létesítményt miként lehet építészeti eszközökkel meghatározó városképi elemmé tenni. A kör alaprajzú, 14 m magas falazott toronytest egy 500 m3 űrtartalmú hengerelt kovácsoltvas kazánlemezekből szegecselt víztartályt támaszt alá, melynek átmérője 10 m. A toronytörzs zártságát oldják a lőrésszerű, keskeny ablakok, a körbefutó erkély és a négyzetes alaprajzú lépcsőház, mely csigalépcsőt rejt. Eredetileg a torony tömegének hangsúlyos és festői lezárását jelentette a sötétpiros cseréphéjazatú, 26,3 m magas, kúp alakú díszes sisak. Bár a torony sérülés nélkül túlélte az 1944-es szőnyegbombázást, az 50-es évek elején lebontották a toronysisakot, és légvédelmi megfigyelőpontot hoztak létre a helyén létesített tetőteraszon. A város egykori, immár védett ékessége az elmúlt fél században pusztuló rommá vált, jóllehet festői panorámát kínáló kilátótoronyként is hasznosítható lenne.

Oroszlány, 1963, 2000 m3

“Mindent, csak ezt nem! Bárhová, csak ide nem!” – értékelte az első szakvélemény e hatalmas mérnöki alkotást. A város feletti dombhátra épült 29 m szájbőségű ?vasbeton pohár? az ország első kétirányban feszített forgási héjszerkezetű víztornya. Kettéosztott medenceterét kívülről a hiperboloid fal, alulról gömbsüveg kupola határolja, míg közepén egy hengeres orsótér vezet fel a tetőteraszra. A torony testének könnyedségét hangsúlyozni hivatott, 12 zömök betonlábon áll Nézetünk szerint a 2000 m3-es oroszlányi víztorony – a technológiai és mérnök megoldáson felül – telepítési és építészeti szempontból oly mértékig sikerültnek mondható, hogy már beszélhetünk városképi és építőművészi alkotásról. Ezeknek jegyében helyénvaló – ha a mérnöki alkotásban a művészi értéket vagy fordítva, a szépkereséssel a mérnöktechnológia tárgy-óriását eredményezték a tervezők.

Martonvásár, Brunszvik-Dreher kastély

A belső berendezéseket, a páratlan és pótolhatatlan ipari műemléket, a MTA Kutatóintézetének akkori vezetősége lelkiismeretlenségből és hozzá nem értésből, ócskavas gyűjtőhelyre vitette. A tartály elbontása és a gépészeti berendezések megszüntetése Dr. Győrffy Béla akadémikus, Intézeti igazgatósága (1980-1988) alatt történt. Állítólag három hétig tartott a nagy víztartály szétvágása.

Debrecen, 1913, 1000 m3

A Fried és Adorján építési vállalkozó által tervezett és kivitelezett vasbeton szerkezetes torony tartálya a város korabeli vízigényének negyedét, 1000 m3 vizet tárolt. Az építmény körszimmetrikus alaprajzú. A körkörösen elhelyezkedő 8 db, 20 m magas vasbeton pillérre egy kb. 10 m magas, hengeres, vasbeton víztartály került, melyet egy 6 m sugarú, bádogfedésű vasbeton félgömb kupola koronáz. A víztorony 4 elkülönített szinttel rendelkezik. A földszinten ma szolgálati lakás, felfelé haladva terasz, víztér alatti körfolyosó és kupola melletti körfolyosó található. Eredetileg az alsó szintre és a teraszra kávézót képzeltek el a tervezők, de ez sosem valósult meg. 1933-tól a mai szolgálati lakás helyén vendéglő működött, kerthelyiséggel. Az 1957-es felújítások dokumentumai szerint a vendéglő helyén akkor már őrszoba volt. A ma is működő, többször felújított, védett épületté nyilvánított víztorony üzemeltetője a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC), feladata pedig az egyetem és intézményeinek ellátása.

Az egyes városok és nevezetességeik kiválasztása teljesen szubjektív alapon történt. Főleg a műemléki védettségűeket kerestem, de találtam néhány olyan érdekességet is amelyek furcsaságuk miatt kerültek a leírásba.

Megköszönöm Kedves Olvasóimnak, ha a bejegyzést hozzászólásaikban kiegészítik településük víztornyának egy –egy képével és rövid leírással.

írta és szerkesztette: Pester Béla

Forrás: Víztorony.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *