SumidaBudapesti Füvészkert
A kert eleinte a latin Hortus Botanicus nevet viselte, de Botanikus Kert-nek nevezték a latin név magyar megfelelőjeként. A „füvészkert” szó a botanikus kert nyelvújítás korából származó szinonimája, a kifejezést Molnár Ferenc regénye A Pál utcai fiúk című tette közismerté.
A kert alapításától a Józsefvárosba költözéséig….
A Füvészkert eredetileg nem Budapesten volt, elődjét 1771-ben Nagyszombatban alapította az Winterl Jakab, az egyetem vegytan és a botanika professzora. Már a kezdetektől fogva az orvos- és gyógyszerészképzés segítése mellett a kert alapfeladata volt a hazai flóra kutatása. Az egyetemet 1777-ben Budára költöztették, Várnegyedbe, addig Winterl a saját telkére mentette a növények jelentős részét és
csak egy év múlva kapott helyet a Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen.
Mikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a Ferencesek korábbi kolostorkertjét, a mai Kossuth Lajos és Reáltanoda utca közötti területet jelölték ki az egyetemi botanikus kert létesítésére. Mivel az orvosi fakultás 1784-ben Pestre költözött, ez a lehetőség jó ötletnek tűnt. A kert akkori fejlesztéséhez kapcsolódik, hogy Winterl Jakab 1788-ban kiadta a botanikus kert első magcsere-katalógusát az Index Horti Botanici Universitatis Hungaricae-t. Ebben a munkájában 1656 növényfajt írt le és 26 rézmetszettel illusztrált képet is mellékelt hozzá.
Az akkori helyét azonban egy idő után kinőtte, és a gyarapodó gyűjtemény számára más helyet kellett keresni.
Winterl 1807-ben meghal, utódja, Kitaibel Pál vette át a kert vezetését és a gyűjtemény gondozását. A kert anyagát, szakmai irányítása mellett -1808-ban – az akkoriban lebontott városfalon, a mai Múzeum krt. (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és Puskin u. (Ötpacsirta u.) által határolt területre telepítik át. Az új gyűjtemény több éves kemény munka árán 1815-re Carl von Linné rendszere szerint készült el.
Kitaibel Pál a flóra- és faunakutatás mellett a tellúr érc felfedezésével, mint vegyész pedig a hazai gyógyforrások ásványvíz elemzésével, a cukorgyártás eljárásának kidolgozásával és a klórmész előállításával alkotott maradandót, de nevéhez fűződik az első hazai földrengéstani monográfia megjelentetése is.
Kitaibel halála után, 1817-ben az erfurti származású Haberle Károly professzor veszi át az irányítását. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, külföldi tanulmány- és gyűjtőútjai eredményeként rövid idő alatt európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet. Gyakorlati foglalkozásokra rendszeresen viszi hallgatóit a botanikus kertbe, s elsőként (!) szervez botanikai tanulmányi kirándulásokat. Munkájában nagy segítségére volt főkertésze, Rochel Antal, aki az orvosi pályát hagyta ott, hogy szenvedélyének, a botanikának éljen. Az ő érdeme egy európai hírű szibériai gyűjtemény létrehozása, valamint a Bánság flórájának felkutatása
Haberle 1832-ben t tragikus körülmények között meghalt (rablógyilkoság áldozata lett) ezzel véget ért a Kert aranykora. Sadler József a Nemzeti Múzeum muzeológusa lesz egy időre a Kert igazgatója. Ő az, aki német származása ellenére a reformkor szellemében, elsőként akarja egyetemi előadásait magyar nyelven tartani.
A kert állaga ebben az időben vészesen leromlott és az 1838-as pesti árvíz miatt további nagy károkat szenvedett. A kialakult tarthatatlan helyzet orvoslására József nádor tett javaslatot. Kezdeményezésére méltóbb helyet kerestek a füvészkertnek és 1847-ben 80 000 forintért megvásárolták Festetics Antal 10,1 hektáros ingatlanát. A gyűjtemény tehát ezután került a Józsefvárosba.
Józsefvárosban….
A megvásárolt területen Pollack Mihály tervei szerint átépített és bővített egykori vadászkastély lett a kert központi épülete: itt kaptak helyet a vezetéséhez szükséges irodák is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása utáni időszakban gyorsan váltották egymást az igazgatók; tevékenységüket és mozgásterüket a Bach-korszakban erősen korlátozták. Az először kinevezett Gerenday József inkább a terveiről volt híres, hiszen többek között a Pesti Állatkert létrehozásán is fáradozott. Miután 1862-ben elhunyt, pár hónapra Kováts Gyula, a Magyarhoni Földtani Társulat egyik alapítóját, a hazai ősnövénytan (paleobotanika) megteremtőjét bízták meg a vezetéssel. Az ő halála után, hasonlóképpen rövid időre Gönczy Pál, a pesti református gimnázium igazgatója, később a Vallás- és Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja vezette a kertet. A nevéhez fejlesztés is kötődik, hiszen ezernél több facsemete ültetésével járult hozzá a Füvészkert újjászületéséhez.
A Füvészkert fénykora….
A kert életében nagy változást hozott Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága, hiszen ekkor látványos és gyors fejlődésnek indult. Például 1864–65-ben építették fel az európai viszonylatban is jelentős méretű és ma is álló pálmaházat. Szintén ekkor készültek el a kertben ma is látható emlékoszlopok.
Őt a XIX. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató követte. Ez további fejlődést jelentett, és Fekete József főkertész munkásságának köszönhetően a kert újabb virágkorát élte, és az ekkor már a 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírűvé vált. 1893-ban az amazonasi óriás-tündérrózsa számára külön épületet építettek, amelyet a növény iránti tiszteletből Viktória-ház-nak neveztek el. Az eredetileg angolparkot formázó kertben látható volt egy természetes forrással táplált tó, a közepében szigettel és műromokkal. Ez a kertnek tájképileg is olyan látványt adott, mely méltán aratott nagy sikert az odalátogatók körében. A kiegyezést követő időszakban Budapest látványos fejlődésnek indult, Jurányi Lajos utóda, Mágócsy-Dietz Sándor hiába hadakozott, a kert területének kétharmadát 1911-ig elvették a klinikák bővítéséhez, a tavat is feltöltötték az építkezések miatt.
A két világháború között…
A szakmai szempontból is Európa-hírű Füvészkert területe jelentősen csökkent, és a világháború miatt nem is fejlesztették, mígnem Tuzson János professzor ki nem harcolt némi támogatást, így új üvegházakat építettek a rovaremésztő növényeknek, páfrányoknak és a kaktuszoknak számára. Ekkor készült el a Magyar-középhegység növényeit bemutató nagy sziklakert is.
A II. Világháborús bombázások és Budapest ostroma gyakorlatilag teljesen elpusztította a növényzetet és az építményeket.
II. Világháború után…
A háború utáni helyreállítás nagyon lassan haladt; a kert csak az 1950-es évekre tért magához. Jelentős előrelépést Soó Rezső akadémikus munkássága hozott. Ő saját evolúciós rendszere szerint átalakíttatta a rendszertani gyűjteményt. A fejlődés és a törődés további jele, hogy 1960-ban sikerült elérnie a kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. További jelentős fejlesztéssel 1965-66 között felújították a háború idején romba dőlt, műemlék jellegű pálmaházat, és a kertben egy új kutatólaboratóriumot is létrehoztak.
1984-ben az elöregedett, régi kis üvegházak helyén korszerű, új bemutatóház épül, majd egy évvel később még egy üvegház, melyben a gyűjtemények gyarapítására és az eladásra szánt növények szaporítása folyik.
1992-től a Botanikus Kert a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja.
Nevezetességei…
A kert talán legfőbb nevezetessége az országban első és sokáig egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különlegesen szép amazonasi óriás-tündérrózsának és rokonának, a paraguayi óriás-tündérrózsának ad otthont.
Büszkeségei közé tartoznak még páfrányfenyői, amelyek több mint 150 évesek, a gazdag orchidea-, páfrány-, valamint kaktuszgyűjteménye.
2010-től nagyszabású fejlesztések kezdődtek a kertben, melynek egyik megvalósulása az Ausztrál-ház, ahol az ausztrál mediterrán tájak növényei közül 200 faj tekinthető meg. A kert népszerűségéhez jelentős mértékben hozzájárult Molnár Ferenc, Pál utcai fiúk című regénye, melynek fontos helyszíne a botanikus kert öreg pálmaháza.
Cím: Budapest 1083, Illés u. 25
Nyitva tartás: Hét minden napján 9-17 óráig
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
