SumidaSzent István Bazilika
Fővárosunk szívében található hazánk egyik legnagyobb, legszebb és legjelentősebb temploma, a Szent István Bazilika, mely alapító királyunk tiszteletére kapta a nevét. A személyét övező kultusz szintén itt összpontosul, falai közt őrzik egyik legfontosabb egyházi szent ereklyénket a Szent Jobbot.
A basilica minor (kiemelt jelentőségű katolikus templom) címet 1931-ben kapta meg, XI. Pius pápától. A közelmúltig Budapest legnagyobb templomának nem volt saját püspöke, amióta azonban az esztergomi érseket Esztergom-Budapesti érseknek nevezték ki, a Bazilika lett a Budapesti székesegyház.
A Bazilika története
A bazilika helyén Hetz (Hecc) színház nevű épület állt, ahol korabeli állatviadalokat tartottak. A XVIII. században, mikor kialakult Lipótváros, egyik leggazdagabb polgára, bizonyos Zitterbarth János előbb egy kis templomot építtetett ide, de később felmerült az igény egy nagyobb plébániatemplom építésére, a megnövekedett gyülekezeti létszám miatt.
Az építéséhez kellett egy csoda is. A nagy, 1838-es árvíz idején még egy domb volt a bazilika helyén, amire sok száz ember menekült fel, hogy elkerüljék a biztos halált. Ezután indult el a gyűjtés, hogy a csodálatos megmenekülésüknek emléket tudjanak állítani. Az építkezés 1845-ben kezdődött, Hild József tervei alapján, de az 1848-49-es forradalom és szabadságharc miatt megrekedt A tényleges munkálatok csak 1851. augusztus 14-én indultak el. Az első tervező a legnagyobb magyar klasszicista építész, Hild József volt, aki haláláig felügyelte a munkálatokat. A fontos feladat folytatását a kor egyik legnagyobb építő művészére, Ybl Miklósra bízták, aki a tervek átvizsgálásakor észrevette, hogy azok statikailag hibásak. Rövidesen repedések jelentek meg az oszlopokon, majd pár nap múlva, 1868. január 22-én délután hatalmas robajjal beomlott a kupola.
Az építkezést szinte elölről kellett kezdenie Ybl Miklósnak, gyönyörű neoreneszánsz stílusban dolgozott tovább, de a megnyitást ő sem érte meg, 1891-ben meghalt. Magát a templomot végül Kauser József vezetésével fejezték be. A bazilikának három építésze és 2 avatása is volt, mivel az elkészült templomot 1905. november 9-én felszentelték , a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József magyar király jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Az eredeti neve Szent Lipót templom lett volna, Ausztria védőszentje után, azonban a millenniumi események miatt végül a ma is használatos Szent István Bazilika lett az elnevezése.
A Bazilika épülete és belső tere
A templom az ország harmadik legnagyobb temploma, nagyjából nyolcezer ember befogadására képes.
Főhomlokzata a térre, a Duna felé néz, de a szentély külső oldala, a Bajcsy-Zsilinszky út felé, is igen gazdag, az elegáns oszlopsorral és a 12 apostol szobrával.
A Bazilika belső tere is monumentális, pazar kialakítású, freskókkal, stukkókkal és márvánnyal gazdagon díszített. A névadó, Szent István király alakja több helyen is látható, a főbejárat fölött, kezében az országalmával és a jogarral, majd belül, a főoltáron Stróbl Alajos szobrán, és a jobb oldali oldalhajóban Benczúr Gyula festményén, amint felajánlja a Magyar Koronát Szűz Máriának.
Hat harangja közül a legnagyobbat a déli (jobb) toronyban található a Szent István nagyharangot meg kell említeni. 1990-ben készült a passaui Perner öntödében, a maga két és fél méteres átmérőjével és tíz tonnájával az ország legnagyobb harangja. Ezt a főünnepekkor kongatják meg, például augusztus 20.án
Ezen felül még számtalan harang található a templomban.
A teljesség kedvéért ezek a következők:
Nagyboldogasszony-harang: az északi toronyban található. 3600 kilogrammos és csak főünnepekkor hallható.
A következő harangokat mind 1993-ban szentelték fel:
Szent Henrik-harang: az északi toronyban található. 2150 kilogrammos.
Boldog Gizella-harang: az északi toronyban található. 1200 kilogrammos.
Szent Imre-harang: az északi toronyban található. 750 kilogrammos. A Perner-öntöde készítette.
Árpádházi Szent Erzsébet-harang:az északi toronyban található. 500 kilogrammos. Ez is a Perner műhelyben készült.
A Szent Jobb
A Bazilika, és a magyar római katolikus egyház legféltettebb, legértékesebb ereklyéjét, a Szent Jobbot, Szent István királyunk mumifikálódott jobb kezét, 1987 óta itt őrzik egy díszes ereklye tartó üvegszekrényben. Az ereklyét a főoltártól balra lévő kápolnában találjuk meg.
A természetes módon mumifikálódott jobb alkar története igazán kalandos. Sokáig Nagyvárad mellett, az ereklyéről elnevezett Szentjobbon, az apátságban őrizték, majd megkezdődött hosszú és kalandos vándorútja, és csak Mária Terézia idején, 1771-ben került vissza Magyarországra. A második világháború alatt Nyugatra vitték, de már 1945-ben visszakerült Budapestre.
Mint sok fővárosi épület, ez sem úszta meg a világháborúk pusztítást. 1944–1945-ben a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedtek, ráadásul 1947-ben a kupola ismét leégett, végül országos adakozás árán hozták helyre.
A bazilikát 1980 ra is ismét életveszélyessé nyilvánították, amihez kellett az is, hogy egy erős szél a kupola lemezét az utcára sodorja.
1983-ban belekezdtek az épület felújításába, amely 20 évig tartott, és 2003 augusztus 14-én fejeződött be. Ekkor létesült a bazilika kupolájában a körkilátó, ahonnan káprázatos panoráma nyílik a fővárosra. Lifttel vagy gyalog is felmehetünk a kupola peremén kiképzett kilátóteraszra. Már maga a felvezető út is kalandos, főleg a különböző lépcsőkön, van itt szűk csigalépcső, öntöttvas lépcső is, azonban ne feledjük, elsősorban sok lépcső vezet fel, igen sok. Nagyon érdekes a templom külső és belső kupolája közti hatalmas tér.
A kupola teljesen körbejárható a korláttal védett viszonylag szűk peremen, minden oldalról különleges látvány tárul elénk, egy egészen szokatlan perspektívából látszanak a város ismert nevezetességei. A kupola 96 méteres magassága megegyezik a Parlament kupolájának magasságával, szimbolizálva a 896-os honfoglalást.
A templom, az idők folyamán temetkezési hellyé vált. Itt alussza örök álmát az Aranycsapat több tagja is: 2006. december 9-én Puskás Ferencet, 2014. július 1-én Grosics Gyulát, majd 2015. január 30-án Buzánszky Jenőt helyezték végső nyugalomra a bazilika altemplomában.
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
Forrás: A Szent István Bazilika, Budapest 1989.
