Sumida„Kérünk engedélyt örülni”
Bizony, aki erre a mondatra emlékszik az már a hetvenes években is nézhetett nyolc óra után televíziót. Ugyanis 1976-ban nézők milliói követték hétről hétre várt izgalommal Kántornak a híres nyomozókutyának és társának Tóti Tibornak Csupati őrmesternek a kalandjait.
Kántornak már a születése és a halála időpontja is legenda. Egyes adatok szerint 1951. május elsején látta meg a napvilágot, de gazdája, kiképzője és társa Tóth Tibor többször azt nyilatkozta, hogy a kutyával féléves korában találkozott a kiválasztásakor, 1953 tavaszán Pesten. Így a kutya születési dátuma inkább 1952 októberre-novemberre tehető. Apja: Kormos, anyja: Kofa. Tóth Tibor a 16 kölyökből azt az ebet választotta, amelyik érdeklődéssel fordította fejét a hangja után. A fél éves kutyát Kántornak hívták.
1953-ban indult először nyomozókutya-vezetői tanfolyam és ebben az évben kapták meg a megyei rendőr-főkapitányságok az első nyomozókutyákat. A 2 hónapos kiképzés után Kántor 1953. május 10-én került a Vas Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, mint nyomozókutya.
Tóth Tibor, azaz Csupati bácsi, – nevezzük ezentúl így -, a leghíresebb és legeredményesebb magyar nyomozókutya, Kántor gazdája volt. Az eredetileg kovácsként dolgozó férfi a háború után ejtőernyősnek állt, majd a csapata felszámolása után Szentgotthárdra került a kaszagyárba. Onnan állt be rendőrnek Szombathelyen.
Kalandos úton honosította meg hazánkban a szagazonosítást. A németektől kémkedéssel megszerzett sikertelen kísérletek felhasználásával három év alatt kidolgozta azt a módszert, amely utána hamar elterjedt Európában. A módszer eredményességének Kántor volt a bizonyítéka.
Kántor 1954-ben, 1957-ben, 1961-ben megnyerte az Országos Nyomozókutya-versenyt. A németjuhász fajtájú kutyát 536 esetben vetették be, amiből 279 esetben sikerrel is járt -176 esetben bűnügyben, 103 alkalommal pedig „határeseményben”.
Kötődése a társához olyan erős volt, hogy ételt csak tőle fogadott el és csak a saját edényéből. Hosszabb vidéki szolgálatai közben még új edényből sem volt hajlandó enni, inkább éhezett. Ilyenkor Csupati kénytelen volt a tenyeréből etetni a kutyát.
Kántor hosszú nyomkövetésekkel bírta az üldözést, ami legtöbbször 10-15-20 km-es nyomokból tevődött össze. A nyomhoz való ragaszkodása erős volt és vonzó, ha elvesztette a nyomot, akkor hangadással jelezte azt, de más idegen nyomra nem tért át. Kántor rengeteg tyúktolvajt segített kézre keríteni, de súlyos bűncselekmények tetteseinek elfogásaiban is közreműködött.
Csupati bácsi nyilatkozta róla: „Kántor a jegyzőkönyvek alapján 78 ezer kilométert tett meg nyomon. Volt, hogy egy napon át követtünk valakit. Fogtunk együtt kémeket, keveredtünk tűzharcba és a határon négyszer robbant mellettünk akna. A lábamban és a hátamban még mindig vannak repeszek” – emlékezett vissza interjújában a közösen eltöltött 11 évre „Kántor hűséges társam volt. A Fertő tónál éppen egy bűnözőt üldöztünk, amikor aknára lépett és az felrobbant. Nem ölte meg, de láttam, hogy menthetetlen. Az állatorvos csendben elaltatta.” Egy üveg konyakkal és száz szál rózsával búcsúztattam.
Utólag visszakövethető, hogy a kutya halálát nem repesztalálat, hanem a robbanáskor keletkezett légnyomás okozta. A határzáron ugyanis nemcsak acélborítású, de úgynevezett „fatokos és bakelittokos aknák is voltak telepítve, feltehetően egy ilyenre léphetett rá Kántor, annál is inkább, mert Csupati nyilatkozatában nem szerepelt, hogy akkor és ott, ő is megsérült volna.
Természetesen szó sem lehetett arról, hogy a korabeli sajtóban megjelenjen olyan cikk ami szerint a legtehetségesebb nyomozókutya aknára lépett és úgy pusztult el. Hiszen az ország világ előtt beismerése lett volna annak amit amúgy mindenki tudott, hogy a „vasfüggöny” nem csupán kerítésdrótból áll, ezért a következő lett a hivatalos verzió:
„1963. december 11-én volt az egyik utolsó igénybevétele Szombathelyen a Sportpalotában, ahol ismeretlen tettes öltözői pénzlopást követett el. Az ipari tanulókat csoportba felállították, de azok közül nem választott ki senkit, mert azokon a ruházat nagyon szennyezett elvonó ingerrel telt volt, így helyette tárgykiválasztást hajtott végre a személyek által letett tárgyakra. A megtalált sértett erszényéről vett szimat alapján a kutya kiválasztotta T. nevezetű személy tárgyát, aki a bűncselekmény elkövetését beismerte.
Már ezen munkájához is a gépkocsiba történő beszálláskor úgy kellett felsegíteni, mivel a hátsó részét már nem tudta maga után húzni. A munka befejezése után a kocsiról úgy kellett levenni. Másnap reggel már a házából sem lehetett kicsalni az evéshez, ettől kezdve legtöbb esetben fekve ette meg az ételét. Kántor végül megkapta a szolgálat alól való felmentését, és mint tiszteletben tartott lett fenntartva.
Kántort 1964. június 21-én altatták el, miután a hátsóvégtag- és keresztcsontelhalásban szenvedő állat már sem mozogni, sem enni nem volt hajlandó.”
Kántor életéről 5 részes, 1975–76-ban forgatott fekete-fehér magyar krimisorozat, Szamos Rudolf Kántor nyomoz és Kántor a nagyvárosban című könyvei alapján készült, A könyvek a nemzetközi porondra is elsodorták a kutya hírét, több tízmillió példányt adtak el belőle szerte a világban.
A könyvek még Tóth Tibor saját bevallása szerint is híven tükrözik közös munkáját Kántorral, a hős nyomozókutyáról szóló, öt részes filmsorozat (1975) viszont már csak kb. 60%-ban fedte a valóságot.
A sorozat látványtervezője Nagy Vilmos volt. A sorozatot az NDK-ban is bemutatták Kantor fahndet (Kántor nyomoz) címmel.
Madaras József – Tóti Tibor (Csupati) őrmester/törzsőrmester (5 epizód)
Tuskó – Kántor (5 epizód)
Szilágyi Tibor – Sátori Géza főhadnagy/százados (5 epizód)
Horváth Sándor – Bokor István százados/őrnagy (5 epizód)
Ők voltak az állandó szereplők, mellettük színjátszásunk legjobbjai egy-egy epizód erejéig meghívottak, Cserhalmi György, Benkő Gyula, Somogyvári Rudolf, hogy csak néhányat említsünk. Ők általában „rosszfiúkat” alakítottak.
A sorozat készítésénél természetesen Kántor gazdája Tóth Tibor is részt vett szakmai tanácsadóként.
Szamos Rudolf szerint a Rex felügyelő a Kántor sorozat parafrázisa.
Kántort a filmsorozatban fia, az előnyösebb külsejű, de jóval szerényebb képességű Tuskó alakította.
Tuskó kutyának, ugyanúgy mint Kántornak a teste is megtalálható a rendőrség-történeti Múzeumban, és egy “másolat” a tarnamérai Rendőrmúzeumban is.
„Ő másoknak legenda, nekem a barátom volt.” – nyilatkozta Tóth Tibor alhadnagy, aki a kutya halála után, még tíz évig dolgozott tovább kutyás rendőrként Kántor lányával, Ellivel.
Tóth Tibor azaz Csupati bácsi 2011-ben életének 82. évében halt meg, Lakóhelyén, Szombathelyen érte a halál.
írta és szerkesztette Pester Béla
Forrás:
– A Személy és Vagyonvédelmi Kamara megemlékezése Tóth Tiborról
– Tóth Tiborral készült interjú
