Zrínyi Miklós és a Szigeti vár

Zrínyi Miklós és a Szigeti vár

A szigetvári vár 1566 óta ismert egész Európában. A vár Zrínyi Miklóssal, a hős várkapitánnyal, és a végsőkig harcoló magyar és horvát katonáival, a török elleni küzdelmek jelképe lett.

Vár története

A régészeti kutatások szerint, az első erődítmény magja egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek.

Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is.

1463-ban a Garai család birtokolta. 1474-ben Hunyadi Mátyás király Török Imrének adományozta, akitől fia, Bálint örökölte meg.

Az 1526-os vesztes mohácsi csata után Szigetvárnak a katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak.

Buda elfoglalása után a vár ura, Török Bálint török fogságba esett. Ezt követően családja Szigetet átadta a királynak.

A királyi várrá lett erősséget ezután szinte állandóan építették, erősítették az egymást váltó várkapitányok.

Horváth Stancsics Márk nevéhez fűződik a vár és a várost védő bástyák korszerűsítése. Az ő elgondolásai alapján épült fel a várostól délre az „újváros”, olasz hadmérnökök vezetésével.

1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került

aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert.

Zrínyiek…

A Zrínyiek a legrégibb és legelőkelőbb horvát főnemesi család volt. Nevük a 12. századig vezethető vissza. Akkor Subic-nak hívták őket. Az 1200-as évektől kezdve, amikor Brebír várát kapták a magyar királytól, Brebíri a nevük. II. András idejében Brebíri István gróf a „Magyarpárti” méltóságot viselte. 1347-ben Nagy Lajos királytól az Unna melletti Zrín várát kapták a Velencével való háborúskodásban elszenvedett hátrányok kárpótlására. Azóta Zrínyi a nevük.

Zrínyi a szigeti hős

Zrínyi Miklós valószínűleg 1508-ban született. Olyan várakban nevelkedett, ahol gyermekkorától kezdve kitanulta és gyakorolta a haditudományt: úgy a személyes harcot, mint a hadvezetést megismerte. Együtt élt a katonákkal, védte a szegény népet. (Saját jobbágyait) Nemcsak emberbaráti szeretetből oltalmazta őket, hanem azért is, mivel az ő munkaerejük adta a had számára a megélhetést.

Kora gyermekkora óta jól beszélt magyarul és horvátul. Sokáig volt horvát bán, volt tárnokmester és még nádorságra jelölték. Volt, hogy több mint 50 kisebb-nagyobb várért felelt, és amikor a bécsi hadvezetés nem küldte hónapokon át az ellátást, akkor saját birtokainak jövedelméből tartotta fenn a haderőt. Roppant birtokainak hasznát és az államkincstártól esedékes jövedelmeit nem szórakozásra, vadászatra, mulatságokra költötte, hanem a rábízott országrészt gondozta, tervszerűen javította a várakat. Életének különösen utolsó 10 évében állandóan épített, szervezett, és óriási területeit személyesen ellenőrizte.

Szigetvár ostroma

A több várból álló, mocsárból kiemelkedő erődítést 1566 nyarán támadta meg Szulejmán szultán az utolsó magyarországi hadjárata során több mint 50.000 kitűnően felszerelt katonájával. A végcél nem a “vakondtúrás” – így nevezte a török Szigetet -, hanem Bécs elfoglalása volt, Szulejmán egy életen át dédelgetett ifjúkori álmának megvalósítása. A török körülvette Szigetet és sorba elfoglalta a várakat. Elsőnek az Újvárost, majd az Óvárost és a Külső Várat. A mocsár vizének lecsapolásával megpecsételődött a vár sorsa.

Az utolsó nap: 1566. szeptember 7.

A királyi felmentő sereg – az utolsó remény – nem érkezett meg. A győri táborban maradtak, magára hagyták az élet-halál harcot vívó védőket. Végül is Zrínyi csekély számú védőserege felmorzsolódott a 34 napig tartó küzdelemben. Mikor már a belső erődítések is égtek, s az ivóvíz is elfogyott, Zrínyi néhány megmaradt emberével az utolsó menedékhelyről a Belső Várból kirohant a hídon át, a már török kézen levő Külső Vár felé s a híd körül haltak hősi halált. Ezután elérte a tűz a nagy kerek tornyot, melyet puskapor tárolására használtak. Az utolsó robbanással Sziget elpusztítása befejeződött.

„Úgy harcolt, mint egy óriás. Az ellenség közül senki sem férkőzhetett a közelébe. (…) A drága grófot a mellének baloldalán lőtték át, egy másik golyó elől a homlokán érte. Rögtön összerogyott, holtan terült el. Tisztjei még hosszan harcoltak mellette, hogy holttestét mentsék, de végül valamennyit lekaszabolták.” – szól egy szemtanúnak tulajdonított jelentés, amely a drezdai levéltárban bukkant elő.

A török nem örülhetett a győzelemnek, az agg Szulejmán szultán is meghalt néhány nappal a vár elfoglalása előtt. A győztesek kifáradva a hosszú harctól, az emberveszteségtől, valamint a szultán halála és a közelgő tél miatt lemondtak a további harcról. Szigetvár elveszett, de árán megmenekült Bécs. Szigetvárból török végvár lett, a környék államigazgatási, gazdasági és vallási központja.

A török a teljesen elpusztult három részből álló várat egyetlen összefüggő várrá építette át. Az elpusztult épületek helyére újakat emelt és a várudvar közepén Szulejmán emlékére dzsámit épített. A város átalakult jellegzetes hódoltságkori településsé, de egykori szerkezete alig változott. A szigetvári vár sok pusztulás és átépítés után is megőrizte a 16. századi földvár szerkezetét, jellegét. Az egykori mocsár emlékét ma már csak a dús növényzetű park őrzi.

~ / ~

Az ostromló oszmánok nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek. Már a kortársak, Istvánffy Miklós, Forgách Ferenc és mások is több mint 20-ezer halottra becsülték a törökök veszteségeit. A mai kutatások tükrében állítható, hogy az ostromló török hadsereg állományának 42%-át elvesztett valamint a hatalmas szultánt is itt érte a halál.

A védők önfeláldozó és óriási véráldozata szinte még az e korban szokásos hősies küzdelmek és példák közül is kimagaslik, mint arra Sugár István hadtörténész remek összefoglaló tanulmányában rámutatott. Ahol az egriek hősi küzdelmével és a védelem adottságaival vetette össze a szigetvári 1566-os ostrom bizonyítható – vagy legvalószínűbb – adatait. Itt írja: “Míg Zrínyi Miklós szigeti harcában egy 18 000 m2 alapterületű várat és két, körülbelül 132 500 m2 alapterületű városrészt védelmezett egy több mint 1 kilométer kerületű védelmi vonalban 2300 fős védelmet tudott elosztani, addig Dobó István 1552-ben Egerben „lényegesen kedvezőbb terepadottságok között, a jobb kiépítésű kővárban, 60 000m2 terület védelmére 1800 fegyverese volt. Míg tehát az egri várban egy katonára kb. 33,3 m2 –nyi terület védelme jutott, addig Szigetváron 65,4 m2”. Ellenben a szultáni hadsereg óriási erőfölényben volt és eleinte semmiben nem szenvedett hiányt. Természetesen ez semmit nem vesz el az egriek dicsőséges harcából, de még inkább kidomborítja a szigeti védők hősies küzdelmét.”

Zrínyinek nem volt szükséges feláldoznia magát, arra az ostromra, kinevezhetett volna más kapitányt is, de katonáinak ígérte, hogy köztük marad. Nem hagyhatta el katonáit, akik nemcsak tisztelték, hanem szerették is. Szerette a föld népe is, ha szorongatott a török portya, sokszor személyesen vezette vitézeinek felmentő seregét segítségükre. Hatalmas vagyonát azért gyűjtötte, hogy övéit, várait, nemzetét, királyát, Európát védelmezhesse vagyonával, kincseivel, élete árán is.

„Te a Hazáért halni tudál! Dicső…!

Mi nem tudunk már érte csak élni is”?

~Vörösmarty Mihály ~

*

„Legyen olyan minden ember, mintha Zrínyi

Miklós unokája volna!”

~ Petőfi Sándor ~

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*virtualpecs .hu/index .php?panoid=165

*www.zmne .hu/Forum/03oktnov/szigetvar.htm

*Magyar-varak.hu

*Istvánffy. 352-353.

*A Szigeti veszedelem és költője. Összeállította Molnár Imre.

*Sugár István: Szigetvár és viadala – 1976. 186.old.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *