Szigetszentmiklósi úszóláp

Európa második legnagyobb úszólápját találjuk Szigetszentmiklóson, a Ráckevei-Duna ágán. Az egyedülálló természetvédelmi értéket testközelből tanulmányozhatjuk a rendkívül hangulatos tanösvényen ahol magam is gyakran megfordulok.

Szigetszentmiklós, Budapest központjától félórányi autózásra fekvő a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág környéki város, mára a budapesti agglomeráció déli részének központjává vált.

A 700 hektár területű úszóláp különleges képződmény, amelynek fő szövetét a nád gyökérzete alkotja. A nádállomány ránő a vízre, és sűrű gyökérzetével másfél-két méter vastag szövetet képez, amely a vízen úszik. Ezen a lebegő aljzaton tőzegmohák telepszenek meg. A láp növényzetét nagyrészt nád, sás, gyékény alkotja, amelyeknek gyökérrendszere egyre vastagodva, gyarapodva, egy vízen lebegő, vastag, korhadó növénytakarót hoz létre.

Az egyedülálló ökológiai tanösvényt 2002-ben hozták létre egy egykori mederkotrás következtében kialakult homokzátonyon, amelyet idővel teljesen benőtt a növényzet, és számos vízi állatnak, rengeteg madárnak és kétéltűnek ad otthont: szárcsa, vízityúk, búbos vöcsök, törpegém, tőkés réce, dankasirály, szarka, örvös galamb, nádi tücsökmadár, függőcinege. Hüllők és kétéltűek: vízi sikló, mocsári teknős, tavi békák. A sétány növényei: mézgás éger, szomorúfűz, rekettyefűz, fehér nyár, fekete nyár, nád, széleslevelű gyékény, zsombéksás, tőzegpáfrány.

A kicsit feljebb lévő hajóállomásnál nyáron vízi biciklit, csónakot, kenut is bérelhetünk, amivel fel tudjuk térképezni a romantikus kis holtágakat.

szerk.: Cseke Ibolya