SumidaPiatnik kártya
Az akkori idők öt legjelentősebb magyar kártyagyártója – Wilner József, Schell István, Zsíros István, Giergl István és Turi Ferenc – 1869-ben úgy döntött, hogy erőit közös cégben egyesíti, s “Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat Pesten” néven a Csengery utcában létrehozta az ország legnagyobb kártyakészítő üzemét.
A hazai konkurenciával még csak elbírtak volna, de a bécsi Piatnik cég – mely olcsó kártyáival sorra tette tönkre a Monarchia kisebb üzemeit – szinte elárasztotta a magyar piacot, s végül térdre kényszerítette őket is. Az 1896-ban csődbe ment üzemet a bécsi Piatnik vásárolta fel, s “Első Magyar Játékkártya Gyár, Piatnik Nándor és Fiai” névre keresztelte át.
Piatnik Ferdinánd Budán született 1819-ben, s ott is tanulta ki a kártyafestő mesterséget, majd Pozsonyban és Bécsben kezdett dolgozni. 1843-ban megvette Anton Moser húsz éve működő bécsi üzemét, s a “Ferdinand Piatnik und Söhne” a század végére a Monarchia legnagyobb kártyagyárává fejlődött. Piatnik nevéhez fűződik az 1835-től gyártott, úgynevezett “magyar kártya” hazai elterjesztése. A “legfinomabb magyar Helvét-kártya” elnevezésű paklikat annyira megkedvelték Magyarországon, hogy a trafikokban évtizedeken át nem is kártyát, hanem egy csomag piatnikot kértek.
A Piatnik Magyarországon hamar kinőtte a Csengery utcai üzemet, és 1903-ban a Rottenbiller utcában nyitott új gyárat, ahonnan a teljes magyar piacot ellátta. A cég sorra vásárolta fel a magyarországi és más monarchiabeli kisüzemeket, s lassanként egész Közép-Európa első számú kártyagyárává nőtt ki magát, Prágában, Krakkóban is működött üzeme, majd saját papírgyárat is vásárolt.
A két világháború között a budapesti üzem színes kartonokat és dobozokat is gyártott, 1938-ban a szomszédos lakóházat is megvette, ahová többszintes új üzemet épített. A második világháborúban az épületet bombatalálat érte, de a gépek megmaradtak és a termelés tovább folyt, viszont – miután a tulajdonos család az ostrom elől Ausztriába menekült – már nem kártya készült, hanem dobozok és nyomtatványok a Vörös Hadsereg részére. A nyomda dolgozói szövetkezetet hoztak létre, aminek hírére a Piatnik-család megjelent és visszavette a gyárat.
A gyárat 1948-ban államosították, Játékkártyagyár és Nyomda néven működött tovább, s hozzácsatolták többek között Klösz György grafikai cégét, a Kogutovitz nyomdát, valamint a földrajzi intézet államosítása után alakult Offset Nyomdát. Az egybevont vállalat 1974-től Offset és Játékkártya Nyomda néven működött, kártyát, játékokat, plakátokat, térképeket, naptárakat készített. 1993-as részvénytársasággá alakulása után az osztrák Austria International GmbH többségi részesedést szerzett benne.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás: márkatörténet.hu
