SumidaVan egy hely Magyarországon, ahol minden egy kicsit indiai.
A Krisna-völgy egy kis somogyi falu, Somogyvámos külterületén található, a Balatontól 30 km-re. A 260 hektár területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült 1993-ban, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi lelki kultúra értékeinek, valamint a természetes életmódnak a megismeréséhez.
Egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak harminc kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáron fekvő terület – mely egyben kulturális központ és biofarm is – igazán szép látnivalókkal és új élményekkel kecsegtet az idelátogatók számára. Dísztavaik, ligeteik, és arborétumunk több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészetük, Biokertészetük, Méhészetük, valamint az Iskola épülete szintén látogatható; ezek a helyszínek sok-sok érdekességgel várják az érdeklődőket.
A létesítmény kettős funkciója egymásból következik, ehhez azonban – nagyon vázlatosan – meg kell tudnunk, kik is azok a Krisna tudatúak, hiszen
Füstölőillat.
Ételosztás.
Könyvterjesztők.
Különleges ruhák.
Dobok és cintányérok.
India.
A legtöbb embernek ennyi jut eszébe a Krisna hívőkről. Sokan tudni vélnek egyet s mást. Néhányan már hallottak is róluk valamit. És vannak, akik már látták is őket.
Krisna mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége a hinduizmus – mint gyűjtőfogalom – sok ezer vallásainak istenségei közül kiemelkedő. Imádata modern történetírás szerint több ezer évre tekint vissza, az indiai védikus írások szerint pedig az univerzummal egyidős. Egy olyan ősi kultúráról van tehát szó, amely híveinek időtlen idők óta kínál választ az élet végső kérdéseire.
Alapgondolata, hogy a lélek örök, sohasem született, keletkezésének nincs dátuma. Amikor ideiglenes növényi, állati, emberi testeket ölt fel és vet le, akkor úgy tűnhet, hogy megszületik és elpusztul. mindez azonban csak az anyagi testek váltakozása. Vagyis a lélekvándorlás azt jelenti, hogy az anyagtalan életszikra életről életre lecseréli anyagi testeit.
A bűn fogalma és egyben a hívők életvezetési útmutatója: minden olyan tett bűn amelyet Isten, illetve a tőle származó szentírások helytelennek ítélnek és ezért tiltanak. A bűn fogalma nem relatív, nem az éppen uralkodó társadalmi felfogás határozza meg, hogy mi a helyes és mi a helytelen.
A legfőbb négy alapelv amely meghatározza egy hívő életvitelét
– élet kioltásának tilalma
– kábító és mámorítószerek fogyasztásának tilalma
– szexuális szabadosság tilalma
– szerencsejátékok űzésének tilalma.
A bűnös tettek következménye, hogy egymást és az újabb bűnök elkövetésére való hajlamot erősítik.
A hinduizmus jelenlegi kasztrendszerhez való viszonyától eltérően az emberiségnek nincs olyan csoportja amely lelki szempontból megkülönböztetett helyzetben lenne. A Krisna-tudat gyakorlása nem függ etnikai hovatartozástól, kortól, nemtől, vagy a bőr színétől.
A kasztrendszerbeli hovatartozás születéstől fogva determinálódott, az ősi un. varnasrama rendszernek az eltorzult változata. Ezzel szemben a Krisna tudat csak az isteni törvényben lefektetett egyéni rátermettség alapján álló különbözőségeket ismeri el.
A Krisna hívők természeti környezethez való viszonyát, a harmonikus együttélést tartják a legfontosabbnak. Véleményük szerint a környezet védelme automatikusan megvalósul, ha csupán a létünk fenntartásához feltétlenül szükséges javakat vesszük el abból.
Ennek az alapelvnek a megvalósítására törekednek a Krisna – völgyben élők is.
Az itt élők önfenntartó élemódot folytatnak. Az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, az élelmiszerválság, a vízhiány az egész világ számára égető problémát jelent. E problémák megoldására egy megoldás az önellátó ökofalvak, farmközösségek létrehozása, melyhez a természet és a természetes környezet remek lehetőségeket kínál. A Krisna-völgyi ökoprogram egy faluméretű kísérlet, amelyben 150 önkéntes és közel 50 különböző intézmény, számos tudós és szakember vesz részt. Kutatásaikkal, tapasztalataikkal járulnak hozzá a program kibontakozásához, bemutatják, hogy milyen eredményeket lehet elérni, ha a környezettudatosság a mindennapi gyakorlatban is jelen van egy közösség életében.
E program alternatívát ad a környezet megóvására. Az önellátó farmközösség lakói környezettudatos szemléletű, egészséges életmódjuk alapjává tették a természet és a környezet kínálta lehetőségeket. Mottójuk: „Egyszerű élet, emelkedett gondolkodás.”
Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a Krisna-tudat folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Templom, biofarm, védikus iskola, tavak és ligetek is találhatóak itt. A völgyben több száz növény- és madárfaj él.
Krisna-völgy megalapításakor még többnyire szerzetesek költöztek ide, jelenleg azonban 150-en élnek itt. Többségük családos, ezek a családok az egyszerű életmód elveit követik. Templomi életük, szertartásaik nem korlátozódnak a vasárnapokra. A hívők minden reggel fél 5-kor kezdődő közös lelki gyakorlaton vesznek részt, melynek célja, hogy egész nap békés, meditatív tudatállapotban létezzenek, könnyebb legyen egész nap Istenre gondolniuk, s az ő elégedettségét szem előtt tartva végezniük szolgálatukat, legyen az földművelés, a tehenek fejése, gondozása, az idelátogató turisták fogadása, templomi imádat, irodai munka vagy művészeti tevékenység.
A vallásosság a kultúra minden területén megmutatkozik, áthatja a családi és társadalmi életet is. A Krisna-tudat filozófiáját Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda ismertette meg a nyugati világgal. Tanításainak lényege a bhakti, a Krisna iránti szeretetteljes odaadás. Amikor Sríla Prabhupáda elindult Nyugatra, hogy megismertesse az emberekkel a Krisna-tudatot, nem csak egy vallást akart elterjeszteni, hanem a materialista világnézetet akarta alapjaiban megváltoztatni.
Krisna-völgy nem egy bemutatófalu – a vendégek a Krisna-hívők életébe kapnak bepillantást. A hely egyénileg is látogatható, csoportok részére azonban a Krisna-völgyi idegenvezetők különleges programot állítottak össze. A 260 hektár középpontjában, ahogy a hívők életének középpontjában is, a templom épülete áll. Az 1500 m² alapterületű épület a környék építészeti stílusát tükrözi, ezért jól beleillik a somogyi tájba. Belülről azonban indiai motívumok, oszlopok és boltívek, színes domborművek és festmények díszítik a falait.
A látogatók a templom és a szentély mellett a tehenészetbe, a kézműves stúdióba, a méhészetbe, az ajándékboltba és az étterembe látogathatnak el. Mindez idegenvezetéssel is megtekinthető. Krisna-völgy templomát a vendégek egy rövid sétával érhetik el, mely a biofarm botanikus kertjén visz keresztül. Az út mentén indiai stílusú pavilonok, dísztavak, hatalmas szoborelefántok és sok-sok különleges növény látható.
Lehetőség van a tehenészet meglátogatására is. Az élőlények között a tehén kitüntetett helyet foglal el a Krisna-tudat kultúrájában. A Krisna-hívők a tehenet önmagért szeretik: azért, mert olyan az ember számára, mint az édesanya, hiszen a tejével táplálja őt. A tradíció szerint az Úr Krisna is nagyon szereti a teheneket, amiről a védikus irodalom is számos helyen ír. A Védák nagy nyomatékkal hangsúlyozzák az ahimszát, az érző lények iránti könyörületességet, kivált a tehenek védelmét.
A Krisna-völgyi tehenészet különlegessége a zebu, a hőséget és szárazságot rendkívül jól tűrő szarvasmarhafajta, melyet nemrég hoztak be az országba. A völgy lakói belátták, hogy önfenntartó közösségük hosszú távú fennmaradásához – a lelki tisztaságon túl – a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó szarvasmarhafaj megléte is elengedhetetlenül szükséges.
Az év egyik legnagyobb rendezvénye a Krisna-völgyi Búcsú, mely minden év júliusának utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre. Változatos és vidám fesztivál ez, a hagyományos értékek és India kultúrája fűszerezi. A recepciótól vonatoskocsi döcög a vendégekkel a templomhoz, a rendezvény fő helyszínére, előtte azonban körsétát tesz Krisna-völgyön belül: elpöfög a faluba, a családi házakhoz, a tehenészetbe, és végighalad a gyümölcsös mellett is. A színpadi program egy ötszáz férőhelyes sátorban zajlik, ahol reggel 9-től este 7-ig változatos műsor szórakoztatja a közönséget. A három nap egyik programja a színes és látványos indiai esküvő. A főtérről körút vezet a tehenészethez, melynek mindkét oldalán kereskedők, kézművesek kínálják portékáikat.
A kézműves falu területén neves kézművesek mutatják be mesterségüket, és a látogatók is kipróbálhatják a mesterfogásokat. A főtéren ezer négyzetméteres étkezősátor várja őket, indiai és magyar ételekkel.
írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
Kérdések és válaszok a Krisna tudatról
Somogyvámos, Krisna – völgy honlapja
