SumidaLuppa-sziget
Luppa-sziget(nem összetévesztendő a Lupa – tó stranddal, ami egy volt bánya tó a a Duna mellett Budakalászon)
1932 óta lakott, talán a legelső felparcellázott üdülősziget Magyarországon.
Budapesttől északra, a szentendrei Duna-ágban húzódik a budai oldal és a Szentendrei sziget között, közigazgatásilag Budakalászhoz tartozik, de tőle szinte minden értelemben független. Árnyas platánsora, lábakon álló bauhaus-stílusú nyaralói egyedülálló hangulatot sugároznak. Ugyan az árvizek időről időre elborítják, de az itt lakók megtanultak ezzel együtt élni.
A bauhaus-stílus szerelmeseinek bizonyára nem kell bemutatni a sziget épített örökségét. Az egyszerre parcellázott sziget építészetileg egységesnek tűnik. A két szintes, lábakon álló épületek alsó szintjét könnyen kiüríthető raktárhelyiségek foglalják el, néhány helyen ezek már zárt terűek.
Ez a praktikusság az évenként ismétlődő árvizek miatt alakult így, amikor a sziget utcáin csak csónakkal lehet közlekedni.
A szigetnek saját gondnoka van, ezért nem csak a kertek szépek, hanem a közterületek is tiszták, rendezettek. Mintha egy darabka úri világ maradt volna itt a két világháború közötti Magyarországról.
A szigeten egykor kápolna, sőt cukrászda is állt. Ezek állítólag egy árvíz következtében pusztultak el. Áll még az ún. Diós-féle kocsma és vendéglő, amely egyben bolt is. Ez tulajdonképpen a sziget “szíve”, szigetre látogatóknak mindenképpen érdemes felkeresni! Hideg sör, meleg ételek várják a helyieket és a turistákat. Könnyű megtalálni, a révtől jobbra, a sziget fő látványosságának számító dupla platánsort kell követni. Mellette áll az egykor szebb napokat látott víztorony maradványa, amely felújítva egy nagyszerű kilátóhely lehetne.
Egy pé, vagy két pé?
Mert nem egyértelmű! A kérdésre a helyiek sem tudnának egybehangzó választ adni. Közösségi honlapjuk a lupasziget.hu egy pével írja. A komphoz eligazító tábla ugyancsak egy pé. A kompon kitett két plakát már két pét használ. Van, ahol egybeírják, van ahol külön.
A sziget elnevezése koronként változott, legelső fennmaradt neve 1826-ból Mizsdján-, 1850-körül Mrzselan-sziget. Budakalász és Pomáz szerb lakossága által adományozott nevek ezek. A Mizsgyán feltehetőleg hasonlít a magyar mezsgye szóra, szlávul folyó, vagy hegyközt jelent, míg a Mrzselanban a mocsár jelentés köszön vissza.
Később fennmaradt a Mészáros-sziget elnevezés is, az itt legeltetett marhák miatt.
A sziget utolsó természetes állapotáról Tersánszky Józsi Jenő írt hangulatos novellát.
Annyi biztos, hogy 1932-ben a parcellázás már a “Lupa-szigeten” indult meg a HELVETIA Építő és Ingatlan RT. jóvoltából. Víz, csatorna és villany közművel! Ha hihetünk a cég reklámjának; a vásárlók többnyire vezérigazgatók, orvosok, mérnökök, katonatisztek és gyártulajdonosok voltak.
Ki volt a Luppa-sziget névadója?
Luppa Péter Pomázon született 1838-ban. Műegyetemet végzett Pest-Budán és Bécsben. Ez idő tájt öt iskolatársával együtt Bécsből egészen a Fekete-tengerig hajózott. Az útirajzait Kőhegyi álnéven, 1858-ban a Napkelet közölte részletekben Úti kalandok címmel.
1861-től Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli főmérnöke volt. 1875-ben szabadelvű programmal a szentendrei kerületből kerül az országgyűlés képviselőházába. 1904-ben Pomázon hunyt el.
Növekvő sziget
A Luppa-sziget “hízása” folyamatos jelenség, (a Duna leteszi a kavicsos hordalékát) A parcellázáskor 6,5 hektáros (18 073 négyszögöl) sziget területe napjainkban már meghaladja a 10 hektárt. A sziget északi csúcsán újabban kisvízkor egy kavics zátony bukkan a felszínre, közvetlenül a kőszórással megerősített part előtt. Mintha ezzel a “toldalékkal” szeretné megőrizni a természet a Luppa-sziget szép, szabályos orsó alakját.
A keleti mellékágban évről-évre küzd az árral az Egyfás-sziget, melyet a régi “petőfis” 10 forintosról ismerhetünk.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*lupasziget. hu
*iloveduna. hu/
