SumidaRám-szakadék
A Rám-szakadék Dömös közigazgatási területén található,
a Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegységben. A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, az ország egyik leglátogatottabb és legvadregényesebb, ugyanakkor a legnehezebben járható kiránduló helye, a terület a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van. Néhány helyen több méternyi, patak által vájt és folyamatosan nedves sziklafalon át vezet az út, ahol a haladást kapaszkodó-láncok segítették.
Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek: a látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt.
A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket.
Az itt kialakult szakadék, szurdokvölgy a rajta átvezető vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben érdekes földtani jelenségeket láthatunk.
Biztonsági okok miatt a Rám-szakadékot Dömös irányából egyirányúsították, tehát csak felfelé lehet haladni.
A szakadékban a zöld sáv jelzést követve elérjük a Rám-szakadék felső pihenőhelyét. Ide csatlakozik a sárga jelzés, amelyen balra fordulva Dobogókőre, míg jobbra fordulva, az Árpádvárat megkerülve, a Lukács-árokba érkezünk.
Élővilág
A szakadék élővilágát tekintve a környező hegyvidékhez kapcsolódik, de a nedves, andezites sziklákat, illetve a fatörzseket gazdagon borítják a moha-, illetve és zuzmófélék. A sziklaképződmények pihenőhelyet nyújtanak többek közt a kerecsensólyomnak és a hollónak. Az emlősök közül külön említést érdemel a nyuszt és az igen ritka vadmacska. A völgy felett magasodó Rám-hegy a bioszférarezervátum egyik magterülete, ahol a hölgyestike, nagyezerjófű és mérges sás mellett a Pilisi bioszféra-rezervátum címernövénye, a tarka nőszirom is gyakori. Az idős bükkfák odvaiban kék galamb és fekete harkály is megtelepszik..
Néhány jó tanács a túrázóknak:
Kedvezőtlen időjárási körülmények között ne induljanak el a Rám-szakadékba!
Mindvégig kövessék a kijelölt turistajelzést!
A szakadékból ki-, illetve oda bemászni életveszélyes!
A kihelyezett létrák és kapaszkodó korlátok a túrázók biztonságát szolgálják, ajánlatos a rendeltetésüknek megfelelően használni azokat!
Az év nagy részében sáros, csúszós útviszonyokra kell számítani, ezért csak a terepviszonyoknak megfelelő lábbeliben vállalkozzanak végigjárására!
Rám-szakadék turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak!
Felülről lefelé a Lukács-árokban vezető sárga sáv jelzésű útvonalon lehet lejutni.
Nekem volt szerencsém megmászni a Rám-szakadékot, nem is értem hogyan, talán a természet szépsége vonta el a figyelmemet a tériszonytól, ami már egy hokedlin állva is kínoz.
szerk.: Cseke Ibolya
domos. hu
ramszakadek. hu
