A GERBEAUD

A GERBEAUD

Gerbeaud, a Vörösmarty téri cukrászda ma is egyet jelent a minőséggel.

Kugler Henrik, soproni cukrászcsalád leszármazottja, tanulóéveiben több nevezetes városban, köztük Párizsban bővítette szakmai tudását a cukrászat terén. 1858-ban megalapította saját önálló cukrászdáját a mai József nádor-téren, amit 1870-ben áthelyezett a Gizella térre (Vörösmarty tér). Desszert- és kávékülönlegességei, ill. a díszített papírdobozokba csomagolt cukor-bonbonjai egyre nagyobb számban vonzották a pesti hölgyeket és urakat.

Kugler Henrik 1882-ben tett Párizsi látogatása során ismerte meg Gerbeaud Emilt, aki két évvel később megörökölte üzletét, mivel gyermeke nem volt akinek átadhatta volna cukrászdájának vezetését.
Gerbeaud Emi azon kívül, hogy megtetszett neki a szép főváros, azért is vállalta a magyarországi áttelepülést, mert tudta, hogy az itteni kiváló nyersanyag (például a liszt, a tej, a vaj) biztosítani fogja számára a minőségi munkát, Kugler pártfogása és hírneve pedig a biztos vendégforgalmat.

1884-től a tulajdonos már Gerbeaud Emil, aki számos újítást vezetett be üzletben. A cukrászda választékát különleges, új termékekkel bővítette. Vajas- és párizsi-krémeket, több mint százféle teasüteményt, csemegecukorkákat készített. Mint csokoládékészítő mester, ő honosította meg Magyarországon a ma is közkedvelt macskanyelvet és a konyakos meggyet.

A 19. század végén már 150 alkalmazottal dolgozott, akiknek jelentős része azért jött külföldről, hogy Gerbeaud-nál képezze tovább magát. A “Gerbeaud” név valódi fogalommá nőtte ki magát.

Az 1885. évi Budapesti Országos Kiállításon díszoklevelet kapott, amit az 1898-ban megkapott Országos Iparegylet aranyérme követett. Az 1898. évi brüsszeli és az 1900. évi párizsi Világkiállításon zsűritagként vehetett részt. 1909-ben a Budapesti Székesfővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének közgyűlésén az Ipartestület örökös díszelnökévé választották.
Kugler és Gerbeaud kiváló termékeivel rövid időn belül meghódította az egész országot, s a XX. század elejére már a világ távoli tájaira is eljutottak árucikkeik sajnos1905-ben tragikus esemény történt: a neves cukrász, egykori üzlettárs, Kugler Henrik 75 éves korában elhunyt.

A Gizella téri üzlet az elegáns vendégek találkozóhelye volt, ahol megfordultak az uralkodócsaládok, arisztokraták, politikusok, jómódú üzletemberek és a nagy polgárság tagjai. Sikk volt a Gerbeaud-ba járni, a Színházi Élet című újság rovatot indított „Hírek a Zserbo-bo-bóból” címmel. Az üzlete több volt, mint egy cukrászda, francia életérzést, eleganciát, divatot is jelentett.

1908-tól a Gerbeaud cég „Kugler Henrik utóda Gerbeaud Részvénytársaság” néven működött tovább.

Az 1910-ben nagy felújításon esett át a cukrászda, ekkor a teljes berendezés terveit Darilek Henrik, a kor jelentős iparművésze készíthette el. E felújítás során kerültek fel a rokokó stílusú gipszstukkók, a fényűző csillárok és ekkor kaptak helyet a ma is látható szecessziós asztalok is, amiket Gerbeaud a párizsi világkiállításról hozatott a már meglévő csavart lábú francia márványasztalok mellé.

Az 1914-ben kitört első világháború teljesen felborította az addigi világrendet. A magyar ipar nehéz helyzetbe került. A Gerbeaud cég megtapasztalta az áru- és nyersanyaghiányt, az alkalmazottak foglalkoztatása terén adódó problémákat. A „Kugler Henrik utóda Gerbeaud Rt.” megszorításokat volt kénytelen bevezetni, korlátozták a vállalat tevékenységét.

A Gizella téri cukrászdáról a korabeli sajtó 1917 januárjában ezt írta:
“ama egyetlen budapesti hely, amelyet szilárd sziklaként még a háború viharos hullámai sem bírtak megingatni”.
Gerbeaud Emil, átvészelve a igen csak nehéz háborús éveket 1919. novemberében hunyt el. Felesége, Gerbeaud Emilné, húsz éven keresztül tartotta fenn az üzlet színvonalát és tekintélyét, mikor is 1940-ben ő is elhunyt.

A Gerbeaud-t 1948-ban államosították….

Mivel az államosítás után a külföldön élő leszármazottak perrel kötelezték a magyar államot az üzlet nevének megváltoztatására, az 1950-től Vörösmarty Cukrászda néven működött tovább. 1984-ben – Gerbeaud Budapestre érkezésének 100. évfordulóján és a családdal való megegyezést követően – a cukrászda vezetősége kezdeményezte a Gerbeaud név visszavételét, ezért a nevet védjegyeztették és 1984 tavaszán ismét felkerült a Gerbeaud felirat a ház homlokzatára.
A cukrászda a Gerbeaud-házzal együtt 1995 óta magántulajdonban van.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://pestbuda.hu/…/20191114_dabasi_h
https://hvg.hu/magyarmarka/20050329gerbeaud