BEPILLANTÁS AZ ÉSZAKI NÉPEK MITOLÓGIÁJÁBA

BEPILLANTÁS AZ ÉSZAKI NÉPEK MITOLÓGIÁJÁBA

Aki érdeklődik a görög mitológia iránt, talán egyetért velem, hogy az Olümposz lakóinak az élete igencsak mozgalmas volt, egymáshoz való viszonyukat és különösen szerelmi életüket át és átszőtték a bonyodalmak, igen gyakran az intrikák. Az északi népek mitológiájának szereplőihez képest azonban kisiskolás csínytevők voltak, ők bonyolult alá és fölérendeltségben és szinte állandó harcban álltak egymással.
Mielőtt tovább lépnék, azt feltétlenül tisztáznunk kell, hogy mit értünk az északi népek mitológiáján. A németek, hollandok, dánok, svédek, norvégok, az izlandiak és az angolok és mindezek keverékei tartoznak ebbe a körbe. Amíg a görög mitológia szereplői és történetei a római és a bizánci kultúra szerzőinek, történetíróinak köszönhetik fennmaradásukat, addig az északi mitológia nagymértékben Snorri Sturluson (Izland, Hvamm, 1178 körül – Reykholt, 1241. szeptember 23. (22.?)) izlandi költőnek (szkald), történetírónak.
Snorri Sturluson a 13. század fordulóján költőknek szóló kézikönyvet írt a germán (ezentúl az egyszerűség kedvéért ezt a kifejezést használjuk) istenek világáról, az ősi mítoszok magyarázatával. Munkája nem maradt fenn eredetiben, de évszázadokkal későbbi másolata az alapja jelenlegi ismereteinknek.
Sturluson műve elevenítette fel a 750-1050 körüli viking kor sagáit, Odin, Thor (Tór) és Frey hőstetteit. Nem meglepő, hogy az agresszív viking harcosok szívesen hallgatták az egyszemű Odin hőstetteiről szóló történeteket. Hiszen Odinra hárult a feladat, hogy az Istenek alkonyának, a Ragnaröknek az eljövetelekor a harcban elesett hősöket összegyűjtse a Valhallában. Ezekre a holt vitézekre, az einherjákra nagy szüksége volt az istenek és az óriások között a Vígrídr mezőn megvívandó végső csatához, amelyben kevés kivétellel majd mindannyiuknak el kell esniük.
A borzalmas csata után egy új világ emelkedik ki a vizekből amely romlatlan és tiszta.
Addig azonban sok kalandban és szenvedésben vesznek részt történetünk hősei. Nézzük, meg néhányukat, kik is ők:

ODIN

Neve hozzávetőlegesen 80 változatban ismert, így például a német Wotan, Wuotan vagy, az óangol: Wōden vagy Wōdan. Richard Wagner a Wotan nevet használja A Nibelung gyűrűje operaciklusában. A Woden nevet használták a második világháború alatt egy elektronikus irányító rendszer kódneveként a német bombázók.
Odin Bor/Bur és az óriáslány Bestla fia, a teremtetlen, hímnős ősóriás, Buri unokája.
Felesége Frigg, a termékenység és vajúdás istennője. Odinnak számos gyermeke van, azonban csak néhányuk született Friggtől: Baldr, a szeretet, béke és kedvesség istene,Hermod, aki az elesett hősöket fogadja Valhalla csarnokában, és Hödr, a világtalan isten. Odin legidősebb fia, Thor, a mennydörgés istene aki a pörölyével, legyőzhetetlen volt, akinek anyja az óriásasszony Jörd (Jord) – maga a föld. További gyermekei más óriásnőktől Vidar, Grid fia, és Váli, akinek anyját Rindnek hívják. Egyes források Heimdall, Bragi, Týr isteneket is Odin fiaiként emlegetik. Ezen kívül Odin több halandó nőnek is nemzett gyermekeket, akik általában uralkodói vérvonalak elindítói, vagy nagy tettek véghez vivői.
Odinnak több szerelmi kalandja is ismert, némelyik szerencsétlenül végződik. Ilyen Rind, rutén hercegnő elcsábítása, amely érdekében árulást is bevet, és amiért a többi isten tíz évre száműzi.
Odin egyike volt azoknak, akik megalkották a világot. Testvéreivel, Vili-vel és Vé-vel együtt megölték Ymir-t, a kozmikus ősóriást, testét pedig elvonszolták a világok közt tátongó űrhöz, feltöltve azt. Ymir csontjaiból születtek a hegyek, húsából a föld, hajából a növények, véréből a vizek, a testében lakó férgekből pedig a törpék (dvergek). Agyvelejéből habarták a felhőket, koponyájából pedig megformálták az égboltot, amelyet a tűz birodalmából kipattanó szikrákkal díszítettek – a csillagokkal.
Ugyancsak ők adtak életet az első emberpárnak, Ask-nak és Embla-nak, akiket kőrisből és szilfából (vagy repkényből) teremtettek.

THOR (vagy Tór )

Thor a skandináv és germán mitológia egyik legfontosabb alakja, a mennydörgés, a vihar, villámok és a termékenység istene. Visszatérő kísérő jelzői közé tartozik többek között a „Hlódün hős sarja”, a „Midgard őrzője” és a „Fjörgun fia”. Szülei Odin, a főisten, valamint a jötunn Jörd, maga a Föld. Az emberek és istenek világának legvitézebb védelmezője, óriások és szörnyetegek ellen harcol. Legfőbb ellenfele Jormungand, az emberek világát körülfonó, hatalmas kígyó.
Külsejét tekintve délceg, vörös hajú és szakállú daliaként ábrázolják, hatalmas erejű férfiként. Személyisége kivételesen bátor és nemes, ugyanakkor naiv és makacs, sőt, olykor együgyű is. Könnyen dühbe jön, hirtelen haragú, szerfelett ingerlékeny.
Mindennek ellenére jóindulatú és barátságos, elvégre neki köszönhető a jó termés és a kedvező időjárás.
Jellegzetes fegyvere a Mjöllnir, a törpék (dvergek) által kovácsolt, hatalmas erejű harci pöröly, amely mindig visszatér forgatója kezébe. Szekerét két kecskebak, Tanngniostr és Tanngrisnir, azaz Fogvicsorgó és Fogvigyorgó húzza.

LOKI

Loki: (ha minden igaz) eredetileg óriás volt, de istenné vált. Gyakran segített az isteneknek kisebb-nagyobb gondjaikban, de gyakran keresztbe tett nekik. Alakváltásra is képes. Ő az apja Hel-nek, Jörmungandr-nak, Fenrirnek, és az anyja (kancává változott ugyanis) Sleipnirnek, vagyis Odin lovának. Odinnal különösen jóban volt, csakúgy, mint Thorral, akivel több közös kalandot is átéltek. Az istenekkel való jó viszonyának akkor szakadt vége, mikor Baldr halálát okozta egyik csínytevése. A ragnarök idején Heimdallal kerül szembe, akivel megölik egymást.

BALDR

Baldr/Baldur: A béke és a nyár istene, az istenek legjobbika, a feleségét Nanna-nak hívják. Baldr tulajdona volt a valaha épített legnagyobb hajó. Mindenki szerette Baldr-t, aki nem mellékesen a legjóképűbb az istenek között. Megálmodta saját halálát, így elővigyázatosságból az istenek tanácsára anyja (Frigg) megeskette a tüzet, vizet, minden fémet, köveket, fákat, állatokat, betegségeket, hogy ne bántsák a fiát. Miután ez megtörtént, az istenek játékba kezdtek, melynek során különböző módokon próbálták Baldr sérthetetlenségét kihasználva szórakoztatni magukat: dobálták és ütötték őt különböző dolgokkal, rálőttek íjakkal tudva, hogy nem eshet baja. Lokit bosszantotta a dolog, így aztán kiderítette, hogy a fagyöngy (akit túl fiatalnak tartott még Frigg) nem tett esküt. Ezt tudva Loki fagyöngyből készült nyilat adott Hodnak, akit a megfelelő irányba állította, így az lelőtte testvérét. Baldr testét viking szokás szerint elégették méghozzá a hajóján, és feleségével Nannával együtt, aki a bánatba halt bele (más források szerint viszont rávetette magát a tűzre, hogy férjével a világvége után ismét találkozzon).

HOD

Hod/Hödr: a sötétség és tél vak istene. Odin fia, Baldr ikertestvére, aki akarata kívül testvére halálát okozta, méghozzá Loki trükkjének köszönhetően, aki „lelövette” Hod-dal testvérét. Habár nem direkt ölte meg testvérét, büntetésből neki is meg kellett halnia, őt Váli ölte meg.

FREYA

Freya/Freyja: Njord lánya. Az istennő a szépséggel, szerelemmel, termékenységgel, varázslással, halállal és háborúval áll kapcsolatban. Leginkább a görög Aphroditére hajaz, azonban mivel a valkűrök királynője is, jóval erősebbnek tűnik a leírások alapján. A valkűrök vezetőjeként ő volt aki a csatában elesettek lelkei közül elsőként választhatott, hogy aztán a hős lelkét a Valhallába vigye (a jóképűeket állítólag először saját lakosztályába kísérte pihenés céljából…). Szekerét két macska húzza, de tulajdonában van még egy vadkan (alternatív utazási eszköze), egy sólyomtollból álló köpeny és egy csodálatos nyaklánc is. Két lánya is van Od nevű férjétől. Angolul a péntek szó, vagyis a Friday elképzelhető, hogy Freysday volt, ami alapján Frey napja lehetett az, ezzel összefüggésben áll a német Freitag (ugyancsak péntek) szó is, de elképzelhető, hogy mindkettő Frigg nevéből következik.

SKADI

Skadi a tél és a síelés istennője, de a hegyekkel és a vadászattal is kapcsolatban állt. Férjét úgy választhatta, hogy annak csupán a lábát, pontosabban cipőjét láthatta. Így választotta Njordot, akivel nem jöttek ki valami jól. Történészek szerint később Ullr-lal hozható közelebbi kapcsolatba.

ULL/ULLR

a hó, síelés és vadászat istene, Thor mostohafia, és olykor helyettese. Képeken a sílécein kívül szokásos kelléke még az íj is.

TYR

a győzelem, háború, hősiesség, becsület, fogadalmak, jog, igazság és párbaj istene, egyike a legfontosabb, legnépszerűbb isteneknek. Fenrir, a hatalmas farkas elfogását követően ő volt megbízva az őrzésével, viszont mikor a farkast megkötözték, valakinek biztosítékként a kezét a fenevad szájába kellett tartania. Tyr a bizalma jeleként (és mivel nem volt más választás) a jobb kezét annak szájába dugta, Fenrir pedig leharapta azt, amint kiderült nem tud kiszabadulni. Így Tyr a legtöbb ábrázoláson egy kézzel (kizárásos alapon bal kézzel) szerepel. A keddi nap az angolban Tyrsday-ként indult, ebből alakult ki a ma is használatos Tuesday.
Dvergar-ok: más néven törpék. Az istenek fegyvereit, legnevezetesebb eszközeit ők készítették. A fém megmunkálásához nagyon értettek, bölcsek, de olykor kapzsik voltak.
Líf és Lífthrashir: a két ember, aki a ragnarököt, az istenek alkonyát túléli, az új világ Ádám és Évája.

Köszönöm a figyelmet

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
– Arthur Cotterell, képes Mitológiai Enciklopédia 2004
– wikipédia org
cikk/a-viking-mitologia-legfontosabb-szereploi