SumidaDUNAKANYAR LEGSZEBB ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA
A Börzsöny nyugati szélén fekvő, nagy múltú, egykori bányaváros, Nagybörzsöny határában áll hazánk egyik legszebb, épen maradt román stílusú, Árpád-kori temploma, a Szent István-templom. A kőkerítéssel körülvett ódon hangulatú épület a magyar építészettörténet egyik gyöngyszeme.
A település egy 1293. évi okiratban Bersen néven szerepel, mint az esztergomi érsekség birtoka. Zsigmond és Albert korában érkeznek ide szász telepesek a bányák művelésére. Zsigmond 1417-ben bányajogot ad a községnek, később pedig már bányavárosként említik a falut.
Szent Istvánról nevezett román műemlék temploma már 1200 körül állt.
A falu valaha négy templommal is büszkélkedhet.
A legrégebbi a község nyugati szélén épült Szent István-templom. A kicsiny épületet a település magyar lakosai emelték a 13. században, kőkerítéssel csak később 1632-ben vették körül. A kőkerítésen belül egykor temető volt, ahol a halottakat a keresztény előírások szerint kelet-nyugati irányban temették el. A hajdanán plébániatemplom 17. századtól kápolnaként szolgálta a temetőt.
A századok során a templom többször cserélt gazdát a protestáns és a katolikus egyház között, ma római katolikus.
A kis templom meglepő módon, szinte sértetlenül vészelte át az évszázadokat, még a törökök sem bántották, sőt megtűrték a vallás gyakorlását. Szerencsére a későbbi időkben sem alakították át az épületet, így változatlan formában őrzi román stílusát. A barnásvörös trachit kőből faragott kváderekből épült és eredetileg is vakolatlan templom szentélye félköríves záródású, hajója téglalap alakú. A szentély külső falát ívsoros kőpárkány zárja le, melyet faragott emberfejek díszítenek.
A legenda szerint az építők a tatárjáráskor itt legyőzött pogányok arcvonásait örökítették meg.
A déli homlokzatot félköríves, román kori ablakok törik át, és ugyanebből az időből származik a szintén félköríves bejárat is. A templom belseje teljesen egyszerű, a dísztelen belső térben középkori hangulatú félhomály fogad. A falakon még halványan láthatók eredeti freskómaradványok, felszentelési keresztek. A kis szentélyt negyedgömböt formázó boltozat fedi.
Rendszeres istentiszteletet már nem tartanak itt, de esküvők kedvelt helyszíne. Minden évben itt tartják a hagyományos Vadásznapon Szent Hubertus miséjét.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
Forrás:
epitettemlekek.hu
Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
Váci Egyházmegye Sematizmus hivatalos oldala
kirandulastippek.hu
képek forrása:
epitettemlekek.hu
DUNAKANYAR LEGSZEBB ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA
