SumidaCIVILIZÁCIÓK ŐSKORI ÉLETMÓDDAL: A SZENTINELÉZEK
A Bengáli-öbölben található, Indiához tartozó Északi-Szentinel-sziget ad otthont azon kevés törzsek egyikének amelyek semmilyen kapcsolatot nem tartanak a fenn a modern civilizációval. Ők a szeintinelézek.
Úgy tudni, hogy a törzs vadászatból, halászatból és gyűjtögetésből él, és semmilyen jele nincs náluk a tűznek használatának és a mezőgazdaságnak.
A létszámukról pontos adat nem áll rendelkezésre, becslések szerint, kunyhóik férőhelye alapján alig pár százan lehetnek 72 km²- es szigeten. A nyelvük, kultúrájuk is teljesen ismeretlen.
Dárdákkal, és íjakkal vadásznak mellyel közel 100 méterre is nagy pontossággal lőnek ember méretű célpontra. Ezért senki nem kockáztatja a velük való érintkezést, így fotó vagy videó is csak rossz minőségben készült róluk.
A Survival International írása szerint a szentinelézek a világ egyik legelszigeteltebb népcsoportja lehet. Egyesek úgy vélik, hogy közvetlen leszármazottjai az Afrikából kirajzó első ember csoportoknak, és akár 60 ezer éve a szigeten élhetnek. Az indiai hatóságok azért is óvják a törzset a külső látogatóktól, mert egy behurcolt betegség könnyen elpusztíthatja őket.
Gyönyörű, homokos tengerpart, buja növényzet, szikrázó napsütés – mindez ráillene egy tipikus nyaralóhelyre is, az Észak-Szentinel-szigetre azonban nem tanácsos ellátogatni. Lakói ugyanis mereven elzárkóznak az idegenektől, és a mai napig elszántan védik a földjüket, maximum dárda hajításnyira lehet őket megközelíteni.
Bár a sziget Indiához tartozik, gyakorlatban hatóságok tevékenysége csak a sziget időnkénti megfigyelésére terjed ki, valamint az idegen látogatók távoltartására. Az indiai törvények rájuk nem vonatkoznak, így a terület de facto autonómiát élvez.
1967-ben vezették ide az első expedíciót, de kapcsolatot nem sikerült létesíteni a törzs tagjaival.
Szinte hihetetlen elképzelni, hogy napjainkban is léteznek olyan törzsek , akiknek tagjaik vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak, a technika minden vívmányától teljesen elzártan élnek, és a saját közösségükön kívül felettébb agresszívek és veszélyesek.
A szentinelézek dárdákkal és nyilakkal fogadják a látogatókat…
2006-ban megölték azt a két halászt akik véletlenül tévedtek oda, a holttestek elszállítására küldött helikoptert pedig nyílzáporral fogadták a bennszülöttek.
1981-ben egy teherszállító hajó zátonyra futott a sziget északi oldalán, a szentinelézek több napig támadták a legénységet. A történet szerencsére mind a két oldalon tragédia nélkül ért véget, a tengerészeket kimenekítették, a szentinelézek pedig megismerkedtek egy új anyaggal: az acéllal, amelyet a hajóroncsból tudnak megszerezni és eszközt készíteni belőle.
A 2004-es indiai-óceáni cunami után – amely közel negyed millió ember halálát okozta és Északi-Szentinelt is letarolta – az indiai hatóságok helikopterrel közelítették meg a szigetet azzal a céllal, hogy ellátmányt juttassanak a „gyámoltalan” őslakosoknak. A helikoptert viszont ismét nyílzápor fogadta. Bár a szentinelézek sem úszták meg a természeti katasztrófát halálos áldozatok nélkül, de úgy tűnik, hogy a törzs tagjai a sziget magasabb pontjára költöztek a cunamit megelőző napokban, mintha előre tudták volna a szökőár jöttét.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
orbes.com
survivalinternational.org
forbes.com
CIVILIZÁCIÓK ŐSKORI ÉLETMÓDDAL: A SZENTINELÉZEK
