ORGONA, A HANGSZEREK KIRÁLYNŐJÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE

ORGONA, A HANGSZEREK KIRÁLYNŐJÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE

A Biblia is említést tesz olyan fúvóhangszerről amelynek a sípjait mesterségesen befújt levegővel hozták hangzásba, valószínűleg a jeruzsálemi Salamon-templomban is használtak ilyen hangszert, de ezt még nem nevezhetjük a mai értelemben vett orgonának.

Orgonának tekinthető hangszer története több mint kétezer éves múltra nyúlik vissza. Történészek szerint az ókori Alexandriában építette az első, egy regiszteres nyolc sípból álló viziorgonát Ktészibiosz Kr. e. 250 táján.

A kereszténység hajnalán az egyházatyák még idegenkedtek az orgonától, ennek az oka az, hogy eleinte közönséges hangszer volt, előkelő udvarokban a szórakozást, reprezentációt szolgálta, de később színházakban és arénákban is megszólaltatták. Mivel a császári bevonulások kísérő hangszere lett az orgona, így akkor is használták, ha a császár egyházi szertartáson vett részt. A császári rituális szokások fokozatosan átmentek a keresztény liturgiába.

Viziorgona…

A víziorgona vagy hydraulis minden bizonnyal a legkorábbi hangszer, amelyen billentyűzet segítségével lehetett játszani, már említett Ktészibiosz találta fel. Az orgona antik leírása: Heron: Pneumatika, illetve Vitruviusz: Architektura című művéből ismerhető.
A hellenisztikus kor ezt a hangszert gépnek tekintette így zenei szempontból nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget. A római birodalomban viszont a császárság korától kezdve már házi hangszerként is elterjedt volt. Bizáncban a 4. században a egyeduralkodóvá vált fújtatós megoldásra tértek át a vízpumpálás helyett. Ennek ellenére a hangszer neve még a korai középkorban is hydraulis maradt.

Viziorgona müködése…

A légszivattyúból egy légsűrítő üstbe lökésszerűen beáradó a levegőt a rá nehezedő víz súlya a “szélszekrényekben” egyenletes légáramlattá alakítja. A víznek tehát a szerepe megegyezett a mai fújtatók szerepével. A hangszer billentyűzete eltért a mai orgonákétól. A hangoknak megfelelő csúszóreteszeket (regulae) maga felé húzta a játékos, így szabaddá téve a levegő útját az adott sípkhoz. Mai ismereteink alapján egy és nyolc között lehetett a viziorgonák síp-sorainak száma, soronként 13-18 darab bronzból vagy nádból készült síppal.

Az aquincumi viziorgona…

Hazánkban található a világ egyetlen viszonylag épen megmaradt antik orgonája.
Óbudától északra egy késő-római temető feltárásakor 1881-ben találtak egy római szarkofágot, melynek 9 soros felirata így szól Nagy Lajos fordításában:
“Lezárva egy kőkoporsóban fekszik Sabina, a jámbor, kedves feleség. Művészetekben tanult lévén, ő az egyedüli, ki felülmúlja férjét. Kedves hangja volt, s ujjaival pengette a húrokat. De hirtelen elragadtatva, hallgat. Harminc évet élt, jaj, sajnos öttel kevesebbet, de három hónappal és tizennégy nappal többet. Ő maga örökké fennmarad a lakosság emlékében, mert gyakran és kedvesen orgonázott előtte. Légy boldog, bárki is olvasod e sorokat, őrizzenek meg az istenek, és jámbor hangon énekeld: Aelia Sabina, Isten veled!”

A sírfelirat szerint tehát Sabina volt az akkor még nem létező főváros első ismert zeneművésze.
Az épületet, aminek a romjai alatt megtalálták az orgonát a 3. század közepén tűzvész pusztította el. Ekkor a szoba berendezése az orgonával és a fapadlóval együtt lezuhant a pincébe. A tűz után a pincét törmelékkel töltötték fel, így az orgona fém részei fennmaradtak.
Az orgona sikere a császári palotáktól a cirkuszig elsöprő volt. 4. században viszont elkezdődött egy folyamat, amikor az orgona “beszorult” a templomokba de ezzel együtt hatalmas fejlődésnek is indult. A nagy fordulat, 380-ban történt amikor a római birodalomban a kereszténység államvallás lett. Vitalianus pápa (657-672) idején már a liturgia elengedhetetlen kísérője volt az orgona.

Orgona a középkorban…

Bizáncban császári hatalom jelképe volt az orgona. 757-ben a bizánci császár a frank királynak orgonát ajándékozott, később, pedig Nagy Károlyt is megtisztelték egy díszes orgonával. Ekkortól számítják a hangszertörténészek az orgona elterjedését Nyugat-Európában.
Az orgona is része lett a keresztény kultúrának szerte Európában így a Kárpát-medencében is. . A későbbi századokból több orgonaépítőröl tud a történelem. Ilyen volt a csíksomlyói Kájoni János ferences szerzetes is. Sajnos a hangszereiről nem maradt tárgyi emlék.
A 150 éves török hódoltság idején megtorpant hazánkban az orgonaépítészet, csupán a Felvidéken és Erdélyben élt tovább az orgona kultúra. A török kiűzését követően elsősorban az ország nyugati részén alakultak meg az orgona műhelyek, ahol már pedálos, 8-10 regiszteres barokk orgonákat is építettek.
A barokk orgonák nagy részét gyakorta még külföldről betelepült mesterek tervezték, a kivitelezésben azonban már magyar szakemberek is részt vettek. A soproni Szent György templomban található Magyarország legrégibb – máig fennmaradt – orgonája, melyet Johann Woeckerl, bécsi orgonaépítő készített 1633-ban.
A 19. század végétől már négy nagy gyár látta el orgonával az ország templomait.
1931-ben épült máig is legnagyobb orgonánk, amelynek hangját a szegedi dómban csodálhatjuk.

Az orgona építészet hagyománya szervesen összefonódik az egyházak helyzetével. Az orgona külső megjelenése tükrözi a kor művészeti eszköztárát, az adott időszak kívánt hangzás ideálját de az építtető anyagi helyzetét is.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-orgona-toertenete
http://www.myorganmusic.com/Orgona…/Orgona_tortenete.html
Wikipédia