ESSEGVÁR

ESSEGVÁR

A vár romjait Bánd község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk.
Bánd és környéke már a római korban is lakott hely volt, az itt talált ókori leletek alapján.
Nevét az oklevelek a 13. század elején említették.
A várról nem sokat lehet tudni, ugyanis nem sokáig állt.
Maga a vár 1279 és 1309 között épülhetett. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60×70 m nagyságú vár első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII.században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenek előtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és más helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ma már alig felismerhető kút vagy ciszterna.
Első említése 1309-ből ismeretes, amikor az Igmándoktól a rokon Lőrinte nembéli Lőrinte veszprémi ispán és fiai kezére került. Ebben az adománylevélben említik először a várat “castrum Scegh” néven. Ezután a vár évszázadokik Lőrinte udódai, a várról elnevezett Essegvári családé volt. 1330-ban az Essegvár-család itt lakott, és ez volt a birtokközpont. Mivel megkapták a vár alatti és a Billege melletti vámszedés jogát a királytól, rendszeresen portyáztak a környéken, és hatalmaskodtak. De mindig ide tértek vissza. Egy 1341-es oklevél cseréppel fedett tornyot, palotát és a vár nagyobb kapuját említette – vagyis a vár kicsi lehetett, de nagyon szép. 1499-ben aztán Essegvári Ferenc, a Szapolyaiak pápai várnagya elvette feleségül Himfy Orsolyát, és vele együtt megkapta a feleség birtokait Döbrönte környékén. Ekkor átköltözött Döbrönte várába.
Ezzel kezdetét vette a vár hanyatlása.
Essegvár a török várháborúk korában már nem szerepelt, valószínű pusztulása a szomszédos Veszprém 1552-es török ostromra tehető. A gazdátlan romokat többé nem építették újjá, köveit a környékbeli lakosság hordta el lakóházai újjáépítéséhez. 1641-ben ismét említik a várat, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától.
A pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás:
https://varlexikon.hu/essegvar
https://orszagkep.hu/essegvar-band-rom-varrom/amp/
https://band.hu/…/tortene…/multunk-es-jelenunk/esseg-var

fotókat Simos Zoltán készítette