AZ ÖTÖDIK PORTRÉ A HEGYBE FARAGVA

AZ ÖTÖDIK PORTRÉ A HEGYBE FARAGVA

Amerika nagy ország és ezt mindenképpen szereti meg is mutatni. Például abban is, hogy az általuk legnagyobbnak tartott államférfiak portréját hegymagasságban alkotják meg. Ez részben sikerült, mert a négy elnök portréja elkészült ugyan, de egész alakosra voltak tervezve és eredetileg egy szoborcsoport központi figurái lettek volna, körülöttük szép kavalkádban a Függetlenségi Háború, a Polgárháború és az őslakosok ellen vívott háborúk hőseivel. Ez utóbbi esetben mindkét oldal vezetőinek megörökítése is az eredeti terv része volt. A projekt azonban elakadt, részben az alkotó szobrász halála, másrészt az anyagi források elapadása miatt – ne szépítsük – az érdeklődés más irányba fordult. A porték alkotójának nevét azért jegyezzük meg: John Gutzon Borglum (1867–1941) dán származású szobrász, halála után fia folytatta a munkát.
Már a helyszín megválasztása is igen figyelemre méltó, a Mount Rushmore az indiánok szent hegye a Black Hill hegység része. A sziú indiánok számára az 1860-as években kialakított rezervátumnak még részét képezték a Fekete-hegyek, egészen addig, míg az 1870-es években aranyat nem találtak ott, akkor az amerikai kormány leválasztotta a Fekete-hegyek egy részét a rezervátumról, köztük a későbbi szoborcsoportnak helyet adó hegyszakaszt is.
A sziú indiánok képviselői ezért a szoborcsoporttal kapcsolatban a mai napig a következő aggályokat fogalmazták meg: azon a területen készült, melyet utólag vett el tőlük az amerikai kormány; a Fekete-hegyek indián szent hely; a szoborcsoport azon telepes fehérek vezetőinek állít emléket, akik rengeteg indián haláláért felelősek. Az indián őslakosok képviselőinek nyomására 2012-ben az ENSZ emberjogi képviselői azt javasolták az amerikai kormánynak, hogy adják vissza az indián őslakosoknak a Rushmore-hegyet, benne az emlékművet, de ez eddig még nem valósult meg.
A lakota indiánok egyik főnöke, Álló Medve Henry 1939 körül megkeresett egy szobrászt azzal, hogy emlékművet szeretnének állítani az őslakos indiánok számára.
A szobrász Korczak Ziółkowski volt, aki 1908-ban lengyel felmenőktől született Amerikában, Bostonban. 1939-ben aranyérmet nyert egy szobrával a New York-i világkiállításon ezzel szerzett magának ismertséget.
Az emlékmű, amely a lakota indiánok legendás, az amerikaiak ellen harcoló vezérét örökíti meg, Ziółkowski életének legnagyobb kihívása lett. A híres Crazy Horse (Őrült Ló) szobrát a világ legnagyobbjának szánták: 172 méter magasnak és 195 méter szélesnek.
Crazy Horse a lakoták a hét rokon sziú törzset összefoglaló indián szövetség egyik tagjából származott, ugyanabból, amelyből Tatanka Ijotake a legendás Űlő Bika is. Sorsuk nemcsak a forrásnál találkozott, de a híres Little Bighorn-i ütközetben együtt harcoltak. Crazy Horse-nak jelentős szerepe volt abban, ez lett az amerikai őslakosok valaha volt legnagyobb győzelme az amerikai csapatok felett.
Hatvan esztendővel ezelőtt Ziółkowski megkezdte a munkát, amely azonban roppant lassan haladt, mivel állami támogatást nem volt hajlandó elfogadni, csak magánadományokból finanszírozták a szobrot.
Crazy Horse szobrát a világ legnagyobbjának szánták: 172 méter magasnak és 195 méter szélesnek. Eredeti terv szerint egy vágtató lovon ábrázolták volna a törzsfőnököt.
Az emlékmű helyszíne egyébként légvonalban kb. 20 km-re van a négy elnök portréjától a lakoták földjén. A környék igen érdekes elnevezésekkel tarkított: az emlékműtől nem messze van a Custer tábornokról (a Little Bighorn-i csata veszteséről) elnevezett Nemzeti Park, Buffalo Gap (Bölény szurdok).
Ziółkowski 1982-ben, szívrohamban halt meg, miközben a helyszínen dolgozott. Az élete munkáján dolgozó szobrászt a hegy tövében temették el. Felesége és gyermekei tovább folytatták a munkát. A szobor első beazonosítható része, Őrült Ló arca a 90-es években nyerte el végleges formáját.
A lakoták azon kevés amerikai bennszülöttek egyike, kiknek lélekszáma a 19. században nem csökkent, hanem nőtt. A 2016-os népszámlálás szerint 170 000 lakota létezik; ezekből 2000-en beszélik a lakota nyelvet.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
– Crazy Horse Mermorial
– Biography-com Crazy Horse
– wikipédia: a Rushmore hegység
– képek forrása: Érdekes világ