CALLANISHI ÁLLÓKÖVEK

CALLANISHI ÁLLÓKÖVEK

A Külső-Hebridák szigetcsoporthoz tartozó Lewis-szigeten található callanishi állóköveket az újkőkorszak végén állították i.e 3000 körül állították egy korábban gabona termesztésre használt földön. Az ötven darab, agyaggal megerősített kövek kört alkotnak, középen egy fő monolittal és egy kisebb kriptával. Feltevések szerint a tizenhárom tömbből álló kőrt emelték korábban, majd 100-200 évvel később készült el a kőkripta és a hozzá kapcsolódó újabb kősorok. A fő monolit 4,75 méter magas és körülbelül 5,5 tonnás. A középen található kőhalommal fedett kriptába hamvasztás után kerültek az elhunytak. Vannak feltételezések, hogy eredetileg náddal volt befedve. Hozzávetőleg i.e. 1500-1000 között kifosztották és kőrbe szántottak a helyi földművesek. Később ugyan rendbe tették a kultikus helyet, még egy kis házat is építettekelé.
Az idő viszont nem kegyelmezett, ugyanis i.e.800 körül tőzeg kezdte ellepni a területet, mely 1857-re, amikor végleg eltávolították elérte a 1,5 méteres vastagságot.

Teljesen egyértelmű magyarázat még nem született azzal kapcsolatban, hogy mi célt szolgáltak az állókövek. Boyle Somerville, ír admirális 1912-ben azt állította, hogy a köveket asztrológiai célokat szolgáltak. Vannak bizonyítékok arra, hogy az építők csillagászati jelenségek alapján tájolták be a kőkört, ugyanis a kriptától nyugatra eső oszlopsor napéjegyenlőség idején a naplemente pontos irányát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a helyszínt közösségi térként használták a helyiek, továbbá vallási szerepe is lehetett.
Mindenesetre a kutatások folynak a kövek pedig látványosságoknak számítanak.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

visitouterhebrides.co.uk
historicenvironment.scot