A MANDARINKACSA

A MANDARINKACSA

Nem Drága Olvasó, most nem ételreceptet ismertetünk, amire gondolsz az a narancsos kacsa. Az a nálunk pekingi (néma) kacsaként ismert piroscsőrű fekete-fehér jószágból készül, ez nem.
Amaz finom, ez pedig szép. Egyszerűen szép, annyira, hogy egyes felmérések a világ hat legszebb madara közé sorolják.
A mandarinréce már jóval időszámításunk kezdete előtt igen ismert és nagyra becsült madár volt Ázsiában. A nyugatiak már megérkezésük után nem sokkal felfedezték a madár szépségét. Európába először 1745-ben telepítették be díszmadárként, de tenyészteni elsőként csak 1834-ben sikerült. A fajt könnyű gondozni és tenyészteni, emiatt sok tenyésztőnél és állatkertben is megtalálható. Termetét tekintve sem igazán étlapra való, hiszen egy ilyen madárka nem túl testes, ráadásul kínai források szerint a húsa sem különösebben jóízű. Így díszmadárként érdemes rá tekinteni.
Valaha igen elterjedt volt Kelet-Ázsiában, de mára veszélyeztetett fajjá vált. Víz közeli lombos erdők lakója. A Kelet-Oroszországban és a Kínában élő populáció jóval ezer pár alatt van, habár Japánban megközelítőleg 5000 pár él; ez a szám az erdőirtás miatt csökken. Az utóbbi időkben a mesterséges telepítések révén Európában is elterjedt, itt körülbelül 7000 vadon élő párt tartanak nyilván. Világszerte megtalálható parkokban és dísztavak mentén, és sok helyen visszavadulva is megtalálható.
A mandarinréce a fényes récék közé tartozik, amelyek tollazatuk fémfényéről kapták nevüket. A rendkívül szép formájú és tollazatú madár általában 41–49 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 65–75 cm. Különösen jellegzetes a hím, melynek jellemzője a vörös csőr, a szemek körüli fehér félhold alakú mintázat és a csőr alatti nagy terjedelmű vörös tollazat. Könnyen felismerhető zölden fénylő üstökéről, gesztenyebarna szakálláról, széles fehér szem fölötti csíkjairól, és feltűnően nagy narancssárga szárnytollairól, amelyek vitorlaszerűen felmerednek. Színváltozatai nem ismertek, habár dísztollai egyedenként eltérhetnek. Nyugalmi állapotában jobban hasonlít a tojóra, de ilyenkor is melle és hasa erőteljesebben sárgásbarnán mintázottak. Háta sötétebb, csőre matt karmazsinvörös. Nászruháját május közepétől vedli le, ezután a kis tollak, majd a kormánytollak következnek. Júliusban a szárnytollak cserélődnek; ekkor a mandarinrécék egy hónapra röpképtelenekké válnak. A nászruha felöltése augusztus végén kezdődik.

Ha kedvtelésből, gyönyörködésből szeretnénk tartani….

Eredeti hazája Kína, Japán, így a mi klímánk nem jelent neki problémát. A hideget jól bírja, de télire biztosítsunk nekik száraz, lehetőleg szalmával bélelt védőházikót ahová éjszakára bemehetnek, mert a szalmán ülve megelőzhető az úszóhártyák fagyása.
Korán március elején kezdődik a párzási időszaka, ilyenkor a hímek kihúzzák magukat, tollaikat felborzolják és röfögő hangot hallatnak. Ha több párat tartunk együtt a hímek védik a területeiket a többi hímtől. Más fajokkal is együtt tartható. Odúban költ, olykor ha van rá lehetősége 1 méternél magasabban is. Tyúktojás nagyságú tojást tojik amelyen a tojó kotlik 30 napig. Fészekalja 8-12 tojás, de néha ettől is többet tojik. Ha több párat tartunk együtt előfordul, hogy 2 tojó egy fészekbe tojik.
A kis mandarinok hegyes karmukkal könnyedén felmásznak az odú falán és kiugranak a földre anyjuk után. Nagyon fürge kis madarak. A tojásokat keltető gépbe rakva a tojó újra letojik. A kiskacsák nevelése nem bonyolult. A tenyésztők a kis récék egyik szárnyának utolsó percét lecsonkolják, hogy később ne tudjanak repülni ami ilyen korban általában vérzés nélkül végbemegy (Ezt nem támogatom…).
A kiskacsák gyorsan nőnek, kacsanevelő táppal könnyen nevelhetők. A felnőtt madarak búzát, kacsatápot és ha van rá lehetőség vízi növényeket kapnak. Évente egyszer-kétszer nem árt egy szalmonella kezelés.

Szerepe a kultúrában….

A mandarinréce már jóval Krisztus előtt igen ismert és nagyra becsült madár volt Ázsiában és régtől fogva kitüntetett szerepet kapott a kínai kultúrában is.
Gyakorlatilag mindig párban ábrázolják, hiszen amiatt lettek nagyon népszerűek, hogy a hím és a nőstény élete végéig együtt marad, és utódaikat is párban nevelik. Épp ezért lett a mandarinréce-pár a házastársi hűség és boldogság jelképállatává. A képi ábrázolásain gyakori, hogy az egyik állat csőrében lótuszvirágot, a másik a lótusz gyümölcsét viszi, ez azon kívánságot fejezi ki, hogy a házasság gyermekáldásban teljesedjék ki.
A mandarinrécés függöny illetve a mandarinrécés takaró a nászágy elmaradhatatlan tartozékai. A mandarinrécés párna pedig rendkívül gyakori nászajándék. Ezen tárgyak mindegyike rendkívül színes, gondos hímzés formájában ábrázolja a mandarinkacsa-párt. A „mandarinrécék a ködben” kifejezés a még össze nem házasodott szerelmesekre utal. A „mandarinréce-egyesülés” a szerelmi tankönyvek tanúsága szerint a szeretkezés 30 különleges pozitúrájának elnevezése.
Ha nem tudunk kertünkben ilyen gyönyörűséget tartani, állatparkokban csodáljuk meg,. sőt Európa egyes vidékén már találkozhatunk tartásból megszökött, visszavadult példányokkal is. Az utóbbi években Magyarországon is megjelentek. Ugyan ez kimeríti az „invazív” faj fogalmát, de a szépsége miatt nézzük el neki, hiszen kárt nem okoz, őshonos fajták kiszorítására esélye sincs.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
wikiorg
MME, récefélék
díszmadár egyesület