A KRAKATAU KITÖRÉSE: MINTHA ÖTEZER ATOMBOMBA ROBBANT VOLNA EGYSZERRE

A KRAKATAU KITÖRÉSE: MINTHA ÖTEZER ATOMBOMBA ROBBANT VOLNA EGYSZERRE

Indonézia szigetvilága a Föld legaktívabb vulkáni területe, a sok tűzhányó közül hol az egyik, hol a másik tombol. A Krakatau pont két nagy kontinentális lemez, az eurázsiai és az ausztrál-indiai lemezhatár aktív, zónája felett felett fekszik, itt az átlagosnál sokkal vékonyabb a földkéreg.
Évszázadokkal azelőttről is vannak leírások egy-egy komolyabb kitörésről.
A jávai Királyok könyve az első írásos forrás, amely kellő részletességgel ír egy 416-ban történt hatalmas erejű robbanásos kitörésről. Ami azonban 1883. augusztus 27-én a reggel történt, arra az emberi civilizáció történetében, sem korábban, sem pedig azóta nem volt példa.
A pár évvel korábban a kataklizma eljövetelét előre jelezte a szokottnál is élénkebb és egyre erősödő szeizmikus tevékenység. Bő három hónappal a Krakatau felrobbanása előtt a szigetcsoport legészakibb tűzhányója, a Perboewatan hamut kezdett kilövellni. A 6000 méteres hamu oszlop messziről is jól látszott, a dörrenést pedig a 160 kilométerre fekvő Dzskartában is lehetett hallani.

A robbanás napja…

1883 augusztus 27-én, helyi idő szerint a reggel 6:30-kor kezdődött a természeti katasztrófába torkolló folyamat.
A Krakatau vulkánja apokaliptikus körülmények között felrobbant. Az iszonyatos erejű detonáció 100 megatonna, azaz ötezer hirosimai atombomba erejével ért fel és több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból. Az emberi történelemben ez volt a legnagyobb ismert hang kitörés. Az epicentrumtól 160 kilométerre még 180 decibel körüli volt a hangerő (viszonyításként egy teljes fordulaton dolgozó repülőgép-sugárhajtómű hangereje 30 méteres távolságból 150, az emberi fül fájdalomküszöbe pedig 120 decibel.)
Még a 3100 kilométerre lévő nyugat-ausztráliai nagyváros, Perth lakói is félelmetes morajlásról számoltak be, de a 4800 kilométerre található Mauritiuson is hallották a robbanás hangját amit puskalövésnek véltek.
A robbanás eltüntette a sziget kétharmadát és a 80 kilométeres magasságig érő, izzó kitörési felhő pedig elérte a mezoszférát. A Krakatautól 13 kilométerre fekvő város, Sebesi mind a 3000 lakóját az izzó hamueső elpusztította. A robbanást követő cunami koncentrikus körökben hatalmas sebességgel terjedt. Szumátra és Jáva partvidékén több száz települést mosott el a szökőár, ami a becslések szerint 120 ezer ember halálát okozta. Az árhullám végigsöpört az Indiai- és a Csendes-óceánon, és hatalmas pusztítást végzett Kelet-Afrikában, Mexikóban és Latin-Amerikában is. A tengerrengés kisebb hullámait még a La Manche csatornán is kimutatták.
A Krakatau felrobbanásának hatásait az egész világon érezni lehetett.Ez még nem minden! A kitörés következtében iszonyatos mennyiségű kén-dioxid került az atmoszférába, amit a magassági szelek szétterítettek a légkörben. A troposzféra felső rétegében a jégkristályokból álló fátyolfelhők megteltek kénsavval, emiatt jelentősen megnőtt a fényvisszaverő képességük, ez pedig a napsugárzás intenzitását érezhetően csökkentette de ezenkívül még pusztító savas esőket okozott. A korabeli meteorológiai feljegyzések szerint a vulkánkitörést követő években 1,2 Celsius fokkal esett vissza a Föld globális átlaghőmérséklete, és csak 1888-ra állt vissza a Krakatau kitörése előtti értékre.
A Krakatau helyén kialakult kaldera elszunnyadt, és – szerencsére – mind a mai napig nem ébredt fel de a terület továbbra is aktív, amit többek között az 1927-ben keletkezett Anak Krakatau évről évre ismétlődő kisebb kitörései is bizonyítanak.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
rubicon.hu
britannica.com
history.com
Wikipédia