A TAVASZI HÉRICS

A TAVASZI HÉRICS
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) feltűnő megjelenésű, páratlan szépségű vadvirágunk. Szerencsére ma még az ország számos vidékén megtalálható kisebb-nagyobb állományánya.
A boglárkafélék családjába tartozó, kis bokrokat alkotó sztyeppnövény márciustól május közepéig virágzik de a meleg déli fekvésű lejtőkön akár már február végén is megjelenhet és még június elején is találkozhatunk a gyönyörű aranysárga virágokkal. Az erőteljes gyöktörzsű évelő növény hajtásai a virágzás elején csak néhány centiméteresek de később megnyúlnak és akár a 30 centiméteres magasságot is elérhetik. A beporzásról különböző rovarok – méhek, legyek, bogarak – gondoskodnak. A szárán sűrűn helyezkednek el a keskeny levélsallangokból álló, szárnyasan összetett levelek, melyek fonákja kopasz. Május végétől jelenik meg a kezdetben zöld, majd idővel megbarnuló bunkószerű, felálló kocsányú termése. A magjainak terjesztésében a hangyák is részt vesznek.
Előfordulása…..
A tavaszi hérics Spanyolországtól Szibériáig, Svédország déli felétől Bulgáriáig fordul elő, azonban nagyobb, összefüggőnek tekinthető állománya már csak hazánkban, Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában valamint Oroszország egyes vidékein van.
Magyarországon az Északi- és Dunántúli-középhegységben, valamint a Dunántúl középső-déli részén gyakori. Ritkábban még előfordul az Alföldön a Tiszántúl déli felében, viszont teljesen hiányzik a Dunántúl délnyugati részéről. Közeli rokona a fokozottan védett volgamenti hérics melyet néhány határozó erdélyi hérics (A. transsylvanica, A. × hybrida) névvel említ. Ez a növény nálunk nagyon ritka, csak a Tiszántúl déli részének néhány pontján él.
Ezt a fajt is veszélyezteti az élőhelyének a megsemmisülése, beszűkülése. Mivel igen dekoratív virág, sokan kiássák és a töveket megpróbálják a kiskertekbe telepíteni ( sikertelenül) ennek következtében több kisebb populációja eltűnt. Szépsége arra csábítja a kirándulókat, hogy csokorba szedjék, pedig letépve nagyon gyorsan elhervad. Már csak azért sem érdemes bokrétát kötni tavaszi a héricsből mert védett, Európában mindenütt veszélyeztetett fajként tartják számon. Magyarországon 1982 óta áll természetvédelmi oltalom alatt, értéke virágonként 2000Ft.
A tavaszi hérics erősen mérgező növény, a legelő állatok el is kerülik. Szív glikozidokat és kevés flavonoidot tartalmaz. Gyöktörzsét vizelethajtó, szívnyugtató, koszorúér-tágító hatóanyagai miatt régen nagy mennyiségben gyűjtötték, ami szintén hozzájárultak a megritkulásához.
A növény erősebb főzete szívmegállást okozhat!
Névetimológia…
Hérics szavunk – még „hérits”-ként – az 1700-as évek végén jelent meg. Egyes források szerint szerint szláv eredetű. E népszerű vadvirágunknak számos népi és népies elnevezése ismert, így például: kakukkvirág, kaporrózsa, kotlóvirág, kutyarózsa, ördögszem, paptök, petrezselyemvirág, tyúkszemvirág.
Tudományos fajneve (vernalis) tavaszi virágzására utal, míg a nemzetség tudományos neve (Adonis) a férfi szépség félistenét jelöli. Ma is használatos az adoniszi szépség, adoniszi test jelző. Adonis a görög mondavilág legendásan szép ifja, aki mirhafa kérgéből születik. Később pásztorként él és Ares kegyeltje lesz, ám Aphrodite is beleszeret. Haragjában a féltékeny Ares – vadkan alakot öltve – súlyosan megsebesíti. Aphrodite kérésére Zeus megmenti az ifjút.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
www.bfnp.hu
vadonles.hu
Wikipédia