AZERBAJDZSÁN TÖBB EZER ÉVES SZIKLARAJZAI

AZERBAJDZSÁN TÖBB EZER ÉVES SZIKLARAJZAI

Kaszpi-tenger nyugati partjaitól 6 kilométerre, a félsivatagi Sirvan-síkság és a Kaukázus déli hegyláncához tartozó Qobustan-hegység ezernyi sziklarajzot, felső paleolitikumi, bronzkori és középkori településmaradványokat és sírokat rejt.
A qobustani sziklarajzok kultúrtája nagyjából 5,5 négyzetkilométer amit körülvesz egy 31 négyzetkilométeres védőzóna, amely lényegében egybeesik a Qobustani Nemzeti Park területével.

Miért annyira különleges ez a térség…

A területen 10 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszakot követően, az éghajlat melegebbre és csapadékosabbra fordulásával jelent meg az a népesség, amelynek település nyomai és művészi sziklarajzai máig fennmaradtak. Ezek az emberek barlangokban éltek és a közeli füves szavannákról szerezték be élelmüket, illetve a Kaszpi-tengerben halásztak.
A barlangok közelében, mintegy ezer mészkősziklán hozzávetőlegesen hatezer különféle ábrázolás látható. A rajzok nagy részén ember- és állat alakok szerepelnek. Nyilakkal és íjjal felszerelt vadászok, harcosok, rituális táncot járó férfiak, kövér anya figurák, szarvasmarha- és lófélék, bölények, szarvasok, kecskék, vaddisznók, oroszlánok, halak, hüllők és rovarok, valamint égitestek és számos csónak. Az ábrázolások élethűek de méreteiket tekintve néhol eltúlzottak, mint például egy 4,3 méteres halász- és egy több mint 2 méter magas szarvasmarha.
A korabeli művészek a képeket, véséssel, karcolással, pontozással vagy csiszolással készítették melyhez kő- és fém eszközöket használtak. Akad olyan ábra amit ki is festettek.
A sziklarajzok korát 4-8 ezer évvel ezelőttre teszik de az évszázadok előrehaladtával a sziklavésetek egyre kisebbek és egyre inkább nonfiguratívak lettek.
A Qobustani térség a több ezernyi sziklarajzon túl, felső paleolitikumi, bronzkori és középkori település maradványokat és sírokat is magában foglal de az egyik szikladarabon lévő felirat az 1. század vége felé itt átvonult XII. római legio centuriója, Fulminata emlékét őrzi. Valamint a 12–14. század közötti időből számos arab felirat is fennmaradt.
A sziklarajzokat az 1930-as években fedezték fel a térségben működő kőfejtő munkásai. Ezután leállították a kövek kitermelését és megkezdődtek a régészeti feltárások.
A feltételezések szerint e nedvesebb időszakban a Kaszpi-tenger szintje a mainál magasabb lehetett, és a napjainkbeli három fennsík szigetként vagy félszigetként nyúlt bele a tengerbe. Ez a hipotézis egyúttal megmagyarázná a feltűnően sok csónak- és halábrázolást is.
A régészeti feltáró munka során eddig 750 szikla, 3500 ábrázolását írták le és osztályozták valamint 1965-től a későbbi korok település maradványait tárták fel azerbajdzsán régészek. 1966-ban a területen létrehozták a Qobustani Nemzeti Parkot mely Azerbajdzsán egyik legjelentősebb nemzeti-történeti emlékhelyét.
A terület 2007-óta UNESCO világörökségi védelmet élvez, 2013. decemberben pedig a világszervezet fokozottan védendő státuszba helyezte.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
whc.unesco.org
gobustan-rockart.az
Wikipédia