PAVLOPETRI: KÉTEZER ÉVE ELSÜLLYEDT GÖRÖG VÁROS

PAVLOPETRI: KÉTEZER ÉVE ELSÜLLYEDT GÖRÖG VÁROS

Földünk felszínének majdnem kétharmadát borítja víz és a tengerek, óceánok mélye számtalan titkot rejt.
A búvár régészet egy viszonylag fiatal, de annál inkább izgalmasabb tudományág. A víz alatti városok, elsüllyedt hajók évezredekkel ezelőtt élt emberekről mesélnek, a sós víz alatt sokáig épségben megmaradt leletek rengeteg információval szolgálnak a történészeknek számára.
Peloponnészosz déli részének partjainál fedezték fel Pavlopetrit (vagy „Paulopetrit). Neve szó szerint azt jelenti “Pál kövei”. A tudósok először úgy gondolták, hogy egy Mükénével azonos korú várost találtak, ám későbbi kutatások során kiderült, hogy sokkal régebbi, mintegy 5000 éves, feltehetően ez a legrégebbi elmerült település.
Nicholas Flemming, a Southamptoni Egyetem Oceanográfiai Intézetének oceanográfusa 1967-ben találta meg a várost. Első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy rendkívüli felfedezés történt. Nagyjából 3 méterrel a víz felszíne alatt a Vatika-öböl homokos strandja mellett ősi épület maradványai, udvarok, utcák és temetkezési helyek őrzik a múltat.
A város utcáit csőhálózat szegélyezi, ez arra utal, hogy a településen vízvezeték lehetett.
Pavlopetri gazdagságát egyrészt a kikötőjének másrészt fejlett iparának (takácsok,fazekasok) köszönhette. Ez utóbbit az itt talált rengeteg kerámia töredék is bizonyítja. A régészek megállapították, hogy Pavlopetri-ben i.e. 2800-ban már biztosan laktak, miután a bronzkorból származó leleteket is azonosítottak. A legfontosabb felfedezés egy Megaron nevű, óriási, négyszögletű terem, amely szintén a bronzkorban épült. A kutatók emellett több mint 9000 négyzetméternyi épületet találtak, köztük egy kriptát, amely egyedülálló a maga nemében.
Pavlopetri katasztrófája…
Miért kerülhetett víz alá a város? Lehetett egy, vagy több földrengés, cunami, vagy a tengerszint évszázadok alatt bekövetkezett természetes emelkedése is ami fokozatosan ellepte a várost. Annyi azonban bizonyos, hogy Pavlopetrit valamikor i. e. 1100 körül nyelhette el a tenger.
2009-ben egy régész csoport Jon Henderson vezetésével feltérképezték az elveszett várost és csúcstechnológiás eszközök segítségével kőről kőre haladva, virtuálisan újjáépítették a,- erről a munkáról a BBC filmet is készített:

https://www.bbc.co.uk/programmes/p00ktv9h

„Egészen egyedülálló terület, ahol a teljes városkép átlátható a tengerfenéken” – magyarázta a kutató a BBC-nek adott interjújában. „Látszanak az utcák, a lakóépületek, udvarok, sírhelyek, és olyan építmények, amelyek valaha vallásos szentélyek lehettek. Különösen fontos, hogy kikötővárosról van szó, ezért nagyon értékes régészeti anyagot találtunk arra nézve, hogy a bronzkorban hogyan zajlott a tengeri kereskedelem.”
„Nagyon ritka kincsekre bukkantunk, amely azért különösen jelentős, mivel egy olyan víz alatti területről van szó, amelyet soha nem foglaltak el, ezért egy időkapszulához hasonlítható: a múlt egy szeletébe nyújt betekintést” – magyarázta Elias Szpondilisz, a munkálatokat felügyelő görög kultuszminisztérium víz alatti régészeti kutatásokért felelős vezetője.
„A területen fellelt kerámiák átfogó és kivételes képet nyújtanak a végső neolitikus korszak minden részét illetően” – tette hozzá Kriszanti Gallou, a University of Nottingham kutatója.
Pavlopetri városa a “Víz alatti kulturális örökség” része. Ez az UNESCO-egyezmény víz alatti kulturális örökség védelméről szól.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Forrás:
greekreporter.com
wikipdia-f1a.org
wmf.org