A GABONI VIPERA

A GABONI VIPERA

Kedves Olvasók nagy része biztosan meg fog lepődni azon kijelentésemen, hogy szerintem a gaboni vipera a földkerekség legszebb állata. Persze ez nem egy cirógatni való öleb, vagy cuki kis hörcsög, de ha levetkőzzük a génjeinkbe kódolt, kígyók iránti ősi félelmet és pusztán csak a természet eme tökéletes alkotására figyelünk, akkor megláthatjuk ebben a teremtményben a szépséget.

A gaboni vipera, tudományos nevén Bitis gabonica, Közép-Afrika esőerdeiben él. Neve onnan ered, hogy először Gabonban figyelték meg és írták le a fajt.
Kétségtelen, hogy ez a gyönyörűség Afrika egyik legfélelmetesebb kígyója, de alapvetően békés állat, tényleg csak akkor támad, ha nagyon provokálják, a nyugodt, jóllakott jószágot akár emelgetni, simogatni is lehet, úgy mint a nem mérges kígyófajok némelyikét. Ettől függetlenül senkinek sem ajánlom, hogy gaboni viperával haverkodjon, kiváltképp azért mert neki van a leghosszabb, átlagosan öt cm-es méregfoga, ami akár a nyolc cm-t is elérheti. Ezen felül minden más kígyónál nagyobb méreg mirigyekkel rendelkezik, és ezért a legtöbb mérget termeli. A gaboni vipera toxinja vérhígító hatású illetve bénítóan hat a szívizomra, de szerencsére nagyon ritkán fordul elő marás.
Az összes viperafaj közül a gaboni a legnagyobb méretű. Súlya 10-15 kg, testhossza átlagosan 90-120 cm (de találtak már 205 cm-es példányt is) tehát nem egy kecses, karcsú hüllő, inkább a tömzsi jelző illik rá. Feje, a szeme mögött elhelyezkedő hatalmas méregmirigyei miatt rendkívül széles. Az orra hegyén két, változó méretű, szarv szerű nyúlvány meredezik, melyek a nyugat-afrikai egyedeken a leghosszabb.
A gaboni vipera nagyon keveset mozog, napjait az erdő talaján fekve tölti és várja. hogy arra vetődjön valami ennivaló féle, kisemlős vagy madár.
A viperákhoz hasonlóan a gaboni is elevenszülő, egyszerre 60 utódja is lehet.
A gaboni vipera az állatvilág egyik leghatékonyabb rejtőzködői közé tartozik. Az állat feje felülről nézve egy száraz levélre emlékeztet, a testét pedig téglalapokból és homokóraszerű formákból összeálló, krémszínű, sárga, barna és fekete mintázat borítja, amely tökéletesen beleolvad az erdő levelekkel teleszórt talajába.

A gaboni vipera a rejtőzködés nagymestere…

A Kieli Egyetem kutatója, Marlene Spinner elektronmikroszkóppal megvizsgálva rájött, hogy mi a titka annak, hogy a gaboni vipera tökéletesen képes elrejtőzni a szemünk elől. Az állat testén található fekete foltok nem egyszerűen feketék, hanem ultrafeketék: olyan szinten közelítik meg a tökéletes fekete színt, hogy szinte semmi fény nem verődik vissza róluk.
Hogyan éri el ezt a kígyó? A fekete minták területén a felület egészen más szerkezetet mutat, mint a többi részen. A foltok bársonyos, matt textúrája minden irányból egyforma színhatást kelt.
A fekete szín nem pusztán sötét pigmentek eredménye, hanem egyben strukturális hatás is: a fekete pikkelyek felszínének minden négyzetmilliméterét nagyjából 1900 darab, 30 mikrométer magas kiemelkedés borítja. Még közelebbről szemügyre véve a felületet, kiderült, hogy ezeket a kis „dudorokat” még kisebb kiemelkedések bonyolult hálózata borítja, amelyek az emberi ujjlenyomathoz hasonlatos mintázatba állnak össze, és maguk is további apró elemekre bonthatók. Amikor fény éri ezt a felületet, a beeső sugár addig verődik oda-vissza az apró felszíni egyetlenségekről, amíg a sötét színű pigmentek szinte teljesen el nem nyelik azt.
Így az állat testének körvonalai elmosódottnak, bizonytalannak tűnnek, és ettől lesz tökéletes az álcázás.
A kutatónő szerint ez a módszer hasznosítható lehetne a napelemek felületének kialakításakor, ahol a cél a minél több fény elnyelése.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
delphipages.live
ipon.hu
reptile-land.gportal.hu
Wikipédia