A BATTONYAI FENEKETLEN-TÓ

A BATTONYAI FENEKETLEN-TÓ
Az Alföld déli részén, Battonya és Mezőhegyes között van egy szép kis tó, olyan mintha tengerszem lenne, de nem az. Ennek a tónak a keletkezése nem volt szokványos geológiai folyamat. Nem tektonikus lemezek süllyedtek és nem is vulkáni kráter, nem karsztos mélyedés vagy a jég által kivájt meder és nem egy szándékosan létrehozott bányagödör.
De akkor hogyan keletkezett ez a szinte szabályos kerek tó? Aki azt gondolja, hogy krátertó, nem jár messze az igazságtól….
A Battonyai Feneketlen-tó története…
1961. december 29–31. között a helyszínen az akkori Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzemének munkatársai kutatófúrást végeztek. Körülbelül 900 méteres mélységben a fúrószár a kemény kőzetben elakadt, amit a szakemberek próbálták kiszabadítani, de eközben a gáz benyomult a fúrólyukba. Hiába zárták el a csővel védett szakasz tetején, a több száz atmoszféra nyomás ellen biztosító kitörésgátlót, ugyanis a gáz nem az acélcsövön, hanem a megrepedt talajrétegeken keresztül, megfékezhetetlen elemi erővel tört fel. A kiáramló földgáz iszapot, kőzettörmeléket, sőt nagyobb szikladarabokat dobott a felszínre. Szemtanúk szerint görögdinnye méretű kövek repkedtek, amik a fúrótorony fémszerkezetéhez ütődve szikráztak és berobbantották a feltörő gázt. Az egymást követő robbanások fénye bevilágította a környéket, a 40 méteres láng pedig a környező fákat meggyújtotta vagy kiszárította. A hatalmas nyomástól több, kisebb-nagyobb talaj repedés is keletkezett ezeken át feltört gáz nyomán újabb lángoló kráterek alakultak ki.
A hordozható fúróberendezés az emelőművel, a saját tornyával és két meghajtómotorral együtt megsemmisült – egyrészt elolvadt, másrészt a fúrószerszámokkal együtt elsüllyedt. A mintegy 50 méter átmérőjű és 10 méter mélységű kráterből csupán egy körülbelül hat méter hosszú csődarab látszott ki.
A kitörés végül rétegomlás következtében szűnt meg.
Szerencsére személyi sérülés nem történt. A mentés során eltávolították a gázkitörés közelében lévő gépeket, a fúrás köré gátat emeltek. A mentési munkában a tűzoltóságon kívül a honvédség és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság több dolgozója is részt vett.
A gázlelőhelyről később körülbelül 1,2 milliárd m3 földgázt termeltek ki.
A krátert idővel feltöltötte a talajvíz, és az így keletkezett tavat hamarosan körbe ölelte az erdő.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
Dr.Szurovy Géza prof., A kőolaj regénye. Hírlapkiadó Vállalat 1993.
Egykorú újságcikkek és Horváth István nyugalmazott olajmérnök személyes tapasztalatai alapján írt beszámolója, valamint Sári András összefoglaló munkája alapján összeállította: Tarkó Gábor képzési igazgató
ng.24.hu
mezohegyesbirtok.hu
Fotó:
Koncz-Bisztricz Tamás
Mezőhegyesi Helytörténeti Gyűjtemény fotóarchívuma, Medve Julianna