A BÉCSI VIRSLI MIÉRT FRANKFURTI?

A BÉCSI VIRSLI MIÉRT FRANKFURTI?
Drága Olvasó, ugye ismered a mondást, hogy aki érdeklődik a politika iránt és szereti a virslit az ne nézze meg hogyan készül. Nos, mi most megnézzük, na nem a politikát, mert a jóízlésnek is van határa, de a virslire kíváncsiak vagyunk.
Előszóban néhány dolog, amellyel körbejárjuk a húspépet, mint alapfogalmat, utána jöhet a történelem.
A húspépre a húsipariaknak vagy egy szakszava: a prád. Ne essünk kétségbe, ez olyan zsargon mint a takácsoknál az endli. Eredetileg a német endlich-ből ered ferdítéssel és a szövet szélét jelenti.
Kistételben le merném fogadni, hogy a prád is ilyen ferdítéssel honosodott meg az élelmiszeriparban, ugyanis Kedves háziasszony, amikor töltöttcsirkét készítesz a vasárnapi ebédre, a tyúk fenekébe prádot, vagyis tölteléket, masszát gyömöszölsz, azzal a különbséggel, hogy a prádnak húst kell tartalmaznia (Megjegyzem, nálam az nem töltöttcsirke, amelyiknek a töltelékébe nincs beleficnizve a csirkemáj, vagyis nem práddal van megtöltve).
A húspépből készített termékek iránt divat ma ellenérzéssel viseltetni. Számtalan hatásvadász videó kering az Interneten arról, hogy ezek mennyire károsak, mennyi szemetet tartalmaznak, utalva arra, hogy aki csak teheti, ne egyen ezekből. A virsli és a párizsi már a legtöbb családban tiltólistán szerepel. Álláspontom szerint ezek jelentős része a konkurenciaharc terméke: „bezzeg ők minden vacakot beledarálnak, mi meg nem”. Van egy jelentős rész amelyik az általam vadzöldeknek nevezett állatvédők által készült, ezt nem kívánom minősíteni és csekély számban vannak a valóságot ábrázoló írások, videók.
Csak egy példa a konkurencia harcra. Jelen íráshoz keresve információt bukkantam az alábbi bekezdésekre egy nagyipari húskészítménygyártó oldalán (Nevét nem írnám ki):
„Nos, a válasz, ahogyan a legtöbbször, az összetevőkben rejlik. Fontos tudni ugyanis, hogy a virslit és a párizsit alapvetően nem azért kell száműzni a családok asztaláról, mert húspépből készültek. Nem a húspép jelenti ugyanis a nagy egészségügyi, illetve élelmiszer-biztonsági kockázatot, hanem a nagyipari feldolgozás. Ezek az élelmiszerek tudniillik általában nem higiénikus környezetben készülnek, és rengeteg adalékanyagot, tömegnövelőt, tartósítószert, illetve „ismeretlen” összetevőt is tartalmazhatnak, melyekről – talán nem is teljesen alaptalanul – többen úgy tartják, hogy akár több féle betegséget is okozhatnak. Feltételezésekből tehát nincs hiány a közgondolkodásban.
A különbség
A „Mi üzemünk” által forgalmazott szafaládék – mint ahogyan ez az összes többi termékünkre is igaz – szinte kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaznak. Szafaládéink többnyire magyar családok, háztáji gazdaságok termékei, akik törekszenek arra, hogy az előírások betartása mellett minél inkább hagyományos, természetes, egészséges termék kerüljön az asztalodra. Így az általunk forgalmazott szafaládét semmiképpen sem szükséges felvenned a száműzöttek listájára!”
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint általában a virsli:
A virsli legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen vagy füst ízesítésű, homogén metszéslapú készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40 százalék.

De térjünk át történetünk tárgyára….

1805. október 15-én készítette el először a bécsi virslit vagy másnéven a bécsi-frankfurtit egy Johann Georg Lahner nevezetű hentes, aminek sikere olyan nagy volt, hogy állítólag még magának II. Ferencnek is a kedvenc ételei közé tartozott.
A 18. század második felében született a svájci származású Johann Georg Lahner, aki a bécsi virslit megalkotta. Lahner Frankfurtban tanulta ki a mesterség fortélyait (innen származik a bécsi virsli másik neve), majd 1804-ben egy ismeretlen hölgytől 300 guldent kapott, és ekkora indulótőkével megalapította az első saját hentesüzletét Bécsben.
Mivel Bécsben nem érvenyesültek a szigorú frankfurti céhes szabályok, így az osztrák főváros kiváló helyszínnek bizonyult egy új termék kikísérletezésére.
A mai napig sokan keverik a virslifajtákat, és nem igazán tudnak különbséget tenni a bécsi (frankfurti) virsli és az egyszerű frankfurti virsli között. Az eltérés a húsösszetételben rejlik. A frankfurti virsli már régóta ismert volt, hiszen már a 13. században is gyártották, a bécsi virsli annyiban különbözik ettől, hogy marha és disznóhús van összekeverve benne.
A frankfurti céhszabályzat ugyanis soha nem engedte volna meg, hogy Lahner mester két húsfajtát, a marha és a disznóhúst egy masszába keverje össze. A kétféle darálthúsból készített masszához sót, fűszert és meghatározott mennyiségű vizet adott hozzá. Ezek szolgáltak alapanyagul ahhoz a krémes pasztához, melyet kézi töltővel juhbélbe nyomott, majd enyhén megfüstölte. Georg Lahner büszkén nevezte remekművét „bécsi Frankfurtinak“.
Állítólag rövid időn belül a virslinek oly nagy sikere lett Bécsben, hogy az előkelő társasági összejöveteleken mindig terítékre került, mitöbb az osztrák császár egy vendéglőből rendszeresen ilyen virslit hozatott magának, melyhez mindig sört ivott. Állítólag még Lehnert is magához hívatta, hogy megtudja, a virslit milyen eszcájggal majszolja. Vegye kézbe, felség, úgy egye, volt a hentes felelete.
Lahner megbecsülését mutatja az is, hogy 1842-ben megkapta a bécsi polgárjogot, amit abban az időben egy máshonnan érkezőnek nagyon nehéz volt megszereznie. A mester halála után egyik fia vette át az üzletet, aki később nagy húsfeldolgozó gyárat alapított.
Így lett bécsi a frankfurti, mely német névrokonától összetételében üt el. Ez utóbbi változatlanul csak sertés húst dolgoz fel. Világkörüli útjára is innen indult el. 100 évvel a frankfurti diadalmenete után Lahner dédunokája, aki kivándorolt Amerikába, megalkotta a hot dogot. Amúgy a család sokáig gazdagon élt, 1967-ben azonban vége szakadt a sikertörténetnek, kihaltak a Lehnerek, nem volt senki, aki továbbvigye az üzletet.
A bécsi-Frankfurti azonban „örök”, jó étvágyat hozzá!
Megjegyzés: a magam részéről mustárt és erős tormát keverek össze, úgy fogyasztom.

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
NatGeo24
bécsifekete
wikipédia common