Emma Donoghue: Menedék

Ma egy olyan könyvet szeretnék ajánlani, amely különleges, bár nem könnyű olvasmány. Lenyűgöző történelmi regény, a mának szóló témákat, kérdéseket boncolgat, ezáltal a ma emberéhez is szól.
Maga a történet, a cselekmény szikár, nem túl eseménydús. Mégis lenyűgözi az olvasót.
A Menedék egy távoli, elhagyatott, lakatlan szigeten korai keresztény kolostor tervezett megalapítását meséli el. Az elgondolkodtató, sőt, mélyen megrázó regényben három szerzetes próbára teszi hitének erejét extrém körülmények között.
Írországban, a hetedik században játszódik a regény, amelyben három férfi egy kis hajóval, ami inkább lélekvesztő csónak, benne minimális felszereléssel, útnak indul egy sziget felé, amelyet vezetőjük álmában látott.
A Shannon folyó mentén haladva érik el az Atlanti-óceánt, ahol egy elhagyatott, sziklás, kopár szigetre bukkannak, amelyben Artt, a szent ember ráismer az álmában látott szigetre. A szigeten nincs víz, minimális a talaj, és egyetlen berkenyefa áll a parton mindössze. Rengeteg madár él csupán a szigeten, és az óceánban vízi élőlények.
A két, egyszerű, alacsony sorból származó szerzetes, a fiatal Trian, és az öreg Cormac engedelmességet, szegénységet, és hűséget fogadott. Kiválasztásuk után követik vezetőjüket, a szent embernek tartott Artt perjelt, aki a vallási fanatizmust testesíti meg.
Donoghue a regény megírása előtt alapos kutatásokat végzett, történelmi, vallási, és természetismereti tanulmányokat folytatott.
„Kerry megye partjainál, Írország délnyugati csücskénél két sziklás sziget nyúlik az ég felé. A nagyobbat már 1044 előtt is Skellig Michael, azaz Mihály-szikla néven ismerték… A néphagyomány szerint 600 körül alapítottak ott kolostort, amikor ír szerzetesek kis csoportokban távoli vidékekre vonultak vissza.” (A szerző megjegyzése)
A szeretet, a hit, és a kegyelem kérdéseit vizsgálja a szerző, miközben bemutatja azt is, miképpen fordul át a vallási buzgalom fanatizmusba, majd őrületbe. A perjel sorozatosan megalázza, megbünteti két társát, akik kitartanak mellette a rendkívül mostoha körülmények ellenére is.
Az író mesteri módon mutatja be az életben maradásért folytatott mindennapi küzdelmüket, valamint a hit, a túlélés, és a feltétel nélküli engedelmesség drámáját.
Ahogyan Artt egyre inkább elszakad a valóságtól, és fanatizmusa őrületbe csap át, a két, neki alárendelt szerzetesben felébred a túlélési ösztön. Vezetőjük nem engedi meg nekik, hogy a hajóval elinduljanak élelmet, tüzelőt beszerezni, minden kérésüket azzal hárítja el, hogy „Isten majd ad mindent!” Elfogy az élelmük, nem tudnak tüzet gyújtani, közeleg a tél. Az éhhalál, és a téli fagy fenyegető közelsége cselekvésre sarkallja őket.
A regény szövege lírai, gyönyörű tájleírásokkal, mégis nőttön nő benne a feszültség, amely végül drámai végkifejlethez vezet.
A szerzőről: Emma Donoghue ír származású regényíró, drámaíró, forgatókönyvíró, és irodalomtörténész. 1969-ben született Dublinban. Kanadában, Torontóban él. Munkásságát több irodalmi díjjal ismerték el.
Magyar nyelven megjelent művei a teljesség igénye nélkül: Hívnak a csillagok, A szoba, A rokon, Hétpecsétes titok, Érzékek tánca, A cafka, A csoda. A Menedék a szerző 12. regénye.
Emma Donoghue
Menedék
21. század Kiadó, 2022
Fordította: Dudik Annamária Éva
Forrás: Wikipédia (angol), Bookline

Börzsönyi Erika

Kép: Könyvborító, Libri

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *