TUTANHAMON SÍRJÁNAK FELFEDEZÉSE ÉS A “FÁRAÓ ÁTKA”

TUTANHAMON SÍRJÁNAK FELFEDEZÉSE ÉS A “FÁRAÓ ÁTKA”

Tutanhamon (másik elterjedt írásmód szerint Tutankhamon) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának utolsó olyan fáraója, aki a királyi család vér szerinti tagja volt. Az uralkodóház vele ki is halt. A fáraó i. e. 1342 – i. e. 1324 között élt és még gyermek volt amikor trónra került. Kilenc évenyi uralkodás után nagyon fiatalon halt meg.
Történelmi szempontból nem volt jelentős uralkodó, a hírneve leginkább annak köszönhető, hogy a nyughelye a Királyok völgye 62 sír ezidáig az egyetlen teljes épségben megmaradt fáraósír és így az egyetemes régészet legnagyobb szenzációja. A felfedezése Howard Carter nevéhez fűződik.

Képzeletben lépjünk be a sírba…

Eléggé egyszerű a sír, talán eredetileg nem is királysírnak épült hanem inkább egy rangosabb magánszemélynek. A kelet felé néző bejárat egy folyosóra vezet amiből egy a téglalap alaprajzú előcsarnokba lehet jutni. Innen balra egy mellékkamra, jobbra pedig maga a sírkamra található. Ennek közepén áll a vöröskvarcitból készült szarkofág. A sírkamrától jobbra is van még egy helység amit Carter kincstárnak nevezett el.
Az egész sírból csak a szarkofágot rejtő kamrának a falát díszítették. A falakon a Halottak Könyve egyes szövegei olvashatók gazdagon illusztrálva.

A két sírrablás…

Tutanhamon sírját legalább kétszer próbálták kirabolni. Az első alkalom röviddel a temetés után történt. Erre abból lehet következtetni, hogy olyan dolgokat vittek el, például kozmetikai szereket, amik pár évvel később már használhatatlanná váltak. A temető őrség mindkét incidens után felületesen rendet rakott és a sírt lepecsételte, mindkétszer ugyanazzal a pecséttel ami azt bizonyítja, hogy a két rablás között nem telt el sok idő.
A bejárati folyosó eredetileg üresen állhatott viszont Carterék itt több olyan tárgy darabjait találták meg, amelyeket az első sírrablók itt ejthettek el, amik aztán bekeveredtek abba a törmelékbe, amivel a rendet rakó őrök feltöltötték a folyosót. Megvizsgálva a tárgyakat úgy sejthető, hogy az első rablók csak az előkamráig jutottak. A második behatolást viszont szervezettebben követhették el. Ekkor az egész sírba bejutottak, de nyilvánvalóan siettek, és az is elképzelhető, hogy rajtakapták őket.

A fáraó sírjának felfedezése…

Howard Carter 1917-ben kezdte meg a kutatást a Királyok völgyében, II. Ramszesz és VI. Ramszesz sírja között, azon a területen ahol Tutanhamon sírjának helyét sejtette. Bőkezű mecénása George Herbert, Carnarvon grófja volt, aki ásatási jogot szerzett erre a területre miután a korábban itt ásató Theodore Davis visszaadta a jogot azzal, hogy szerinte a völgyben már nincs több felfedezésre váró lelet.
A sír utáni kutatás évekig tartott és igen költséges volt. Lord Carnarvon már kezdte azt hinni, hogy Davisnek igaza volt és már ő is azon volt, hogy inkább vissza adja az ásatási jogot.
1922. november 4-én az egyik munkás talált egy kőlépcsőt ami a hegy belsejébe vezetett és egy befalazott ajtóban végződött.
Az ajtón a királyi nekropolisz és Tutanhamon pecsétje állt!
Carter táviratot küldött Carnarvonnak, aki azon nyomban útnak indult Egyiptomba, november 24-én érkezett meg Luxorba. November 25-én az ajtót lebontották és bejutottak a sziklába vájt, kb. 7,6 m hosszú folyosóra, melynek végén újabb lefalazott ajtót találtak. Mindkét ajtón látszott, hogy korábban már felnyitották, majd újra lepecsételték.
November 29-e. Ekkor a második ajtón nyitott résen keresztül Carter, a lord és a lánya Evelyn valamint egy mérnök: Callender előszőr tekinthettek be a sírba melybe több mint háromezer éven át nem lépett ember.
Amikor Carter elsőként nézett be a sírkamrába a lord megkérdezte tőle: „Lát valamit?”, azt felelte: „Igen, csodálatos dolgokat… mindenhol az arany csillogását.”
A felfedezés ténye bejárta a világsajtót. A szenzáció miatt rengetegen özönlöttek a sírhoz ezzel hátráltatták a feltárást. A műtárgyak biztonsága érdekében őröket kellett alkalmazni.
A sírból az első tárgyat 1922. december 27-én az utolsót pedig 1930. november 10-én vitték ki. A feltárás, restaurálás és a tárgyak dokumentálása hosszú ideig tartott. Carter ezekben az években publikálta a háromkötetes írását, az első átfogó művet, mely a leletanyagról készült.

Tutanhamon sírjának legkiemelkedőbb darabjai…

A sírkamra előterében állt az aranylemezekkel fedett fa trónszék, melynek karfáját szárnyas kígyó alakúra formálták. Háttámláján Amarna-stílusú jelenet látható mely aranyból, ezüstből, színes üvegpaszta-, mázas terrakotta- és alabástrom berakásokkal készült. A trón lábai állatláb formájúak, elöl állatfejek díszítik.
Az előcsarnok délkeleti sarkában hevert négy szétszedett aranykocsi, mellettük egy balahín maradványai.
A mellékkamrába vezető bejárat mellett találtak egy fából készült aranyozott naoszt vagyis szentélyt, melynek domborművei Tutanhamont és Anheszenamont ábrázolják. A naosz ezüst bevonatú szántalpakon állt, reteszei ébenfából készültek. Megtalálásakor ajtaja nyitva volt, a sírrablók valószínüleg elvitték belőle az arany istenszobrot, aminek csak elefántcsont talapzata maradt meg.
A bejárattal szemben álltak a halotti ágyak. Carterék ezeket pillanhatták meg először.
Az állatfejekkel díszített aranyozott ágyak alá ládákat, dobozokat halmoztak.
Az előtér északi részén, a sírkamrába vezető ajtó két oldalán állt két Tutanhamont ábrázoló feketére lakkozott faszobor. Az életnagyságú (1,67-1,7 m magas) szobrok majdnem teljesen egyformák; a királyt lépő testtartásban ábrázolják, homlokán ureuszkígyóval. Fejdíszeiket, kötényeiket, saruikat, botjaikat, jogaraikat és ékszereiket bearanyozták, a szobrok szemi és szemöldökei aranyból készültek.
Előkerült több láda, benne ruhák, saruk, ékszerekkel, fegyverek, sétapálcák, légycsapók, vázák mészkőből és alabástromból, fa és bronz fáklyatartók, trombiták, székek és zsámolyok, fejtámaszok, vásznak. Több ládán hieratikus írással feltüntették tartalmát, viszont némelyikét összecserélték más ládáéval. A sírban talált legtöbb tárgy anyaga arany, elefántcsont, alabástrom, ébenfa, lazúrkő és türkiz.

A sírkamra és a szarkofág…

Carter és munkatársai 1923. február 17-én bontották ki a sírkamrába vezető befalazott ajtót. Az ókori sírrablók bejutottak ide is, de úgy tűnt, hogy innen semmit sem vittek el. A sírkamra területe kb. 4×4,6 m, és a helyiséget csaknem teljesen kitöltötte a négy, egymásba helyezett, fából készült, aranyozott kápolna, melyek közül a legbelsőbe a szarkofág feküdt.
A legnagyobb, külső kápolna és a kamra fala közti nem egészen egy méteres helyen, és a sírrablók által felnyitott ajtaja előtt számos tárgyat találtak, amiknek egy részét kétségtelenül a sírrablók ejtették el. De volt olyan tárgy amit a temetéskor helyeztek oda, többek közt a temetési kellékeket tartalmazó két, feketére lakkozott dobozt, boros korsókat, 11 db.fa evezőket a napbárkához valamint Ámon szent állatának, a lúdnak fekete lakkozott szobrát, és többek között két virág formájú alabástrom lámpást.
Az első kápolnát kinyitva láthatóvá vált a második kápolna – ezt lepellel takarták le, melyet bronz százszorszépek díszítettek, és egy fakeret tartotta a kápolna fölött –, valamint számos újabb tárgy, melyeket köréhalmoztak. A második kápolna ébenfa reteszeinek agyagpecsétje érintetlen volt. Díszítése vésett domborművekből állt, melyek alvilági isteneket ábrázoltak, hieroglifákkal körülvéve. Az első kápolnán belül, de a másodikon kívül felhalmozott tárgyak többek közt fegyverek, sétapálcák és illatszeres edények voltak, de előkerült itt egy üvegpaszta berakású kettős aranydoboz is, mely kártust formázott, és két alabástromlámpás, köztük az egyik Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítését mintázta.
A második szentélyen belül állt a harmadik, mely körül további fegyvereket találtak, illetve egy, eredetileg strucctollból készült légycsapót. A harmadik szentélyen belül a negyedik állt, mely más formájúnak készült, mint az előzőek, a teteje és a párkányzata egy darabból állt. Ezen belül állt a szarkofág. A negyedik kápolna 2,9 méter hosszú volt és 1,48 m széles, díszítése a király temetési menetét ábrázolta, mennyezetére Nut égistennőt festették, aki szárnyaival átölelte a benne fekvő szarkofágot.

A belső szarkofág felnyitása…

A szarkofág vörös homokkőből készült, sarkain kiterjesztett védőszárnyú istennők (Ízisz, Nebethet, Szelket és Neith) faragásai láthatók. A szarkofágban oroszlán formájú, aranyozott faágyon három egymásba helyezett, múmia alakú koporsó feküdt. Az első koporsó fából készült amit aranyoztak és vászonba tekertek. A második koporsó szorosan illeszkedett az elsőbe, ezt szintén aranyozott fából készítették, üvegpaszta berakással díszítve. Mell részére kék lótuszból, olaj- és fűzfa ágakból font koszorút helyeztek. A koporsót 1925. október 10-én nyitották fel, ebben feküdt a harmadik koporsó, melyet vörös vászonba csavartak, ami csak az arcot nem fedte; mellére papiruszból és virágokból font füzért helyeztek, és két oldalán is virágok hevertek. Ez a legbelső koporsó színaranyból készült súlya 110,4 kg, ez a legnehezebb a három koporsó közül. 1925. október 28-án nyitották ki és megtalálták benne a fáraó múmiáját, rajta azzal az arany maszkkal, mely ma az egyik legismertebb egyiptomi műalkotás.
A múmia a balzsamozó anyagok túlzott használata miatt erősen károsodott.
A sírkamrából mindent a múzeumba szállítottak, csak a szarkofág áll még az eredeti helyén. A tárgyak elszállítása után a helyiség falaiban elrejtve megtalálták a hagyományos védőszobrokat is: a déli fülkében egy dzsed-oszlopot, a nyugatiban Anubisz szobrát, az északiban emberfejű halotti szellemét, a keletiben pedig Oziriszét.

A „kincstár”…

A sírkamra mellékkamrája egy 4×3,5 méter alapterületű kis szoba. Bejáratát nem falazták el. A sírrablók ide is bejutottak, egyes ládákból kiszedték az ékszereket.
A díszítetlen falú kis helyiségben találták a kutatók a legértékesebb tárgyakat, ezért nevezte el Carter kincstárnak, de ez volt a kanópusz-rejtekhelye is, ugyanis itt helyezték el a kanópusz-tartót, benne a négy edénnyel, amiben a fáraó mumifikált belső szerveit tették. A ládák átvizsgálása után Carter arra a következtetésre jutott, hogy az itt elhelyezett értékes tárgyak legnagyobb részét elvitték a sírrablók.
Számos tárgyon Tutanhamon családtagjainak neve állt, és ez az egyetlen helyiség, ahol a tárgyakon udvaroncai nevét is megtalálták, köztük Nahtmin parancsnokét és Maja kincstárnokét. De ebben a helyiségben találták meg annak a két mumifikált koraszülött gyermeknek a múmiáját, akik Tutanhamon gyermekei voltak. Egy fadobozban két kis ember alakú koporsót találtak, fejtől-lábtól egymás mellett. Mindkettőben aranykoporsóban egy-egy mumifikált gyermek teste feküdt, a kisebbiken volt egy halotti maszk, ami túl nagy volt rá. A kisebbik 25,75 cm hosszú, kislány aki halva születhetett legkésőbb a terhesség ötödik hónapjában. A nagyobbik 36,1 cm hosszú volt, szintén kislány, körülbelül a terhesség hetedik hónapjában születhetett. Az ő testét kevésbé sikerült jól tartósítani. A 2008-as DNS-vizsgálatok megerősítik, hogy Tutanhamon gyermekei voltak.
A Régészeti Felügyelőség főigazgatója, Pierre Lacau az erőteljes nyomás ellenére úgy döntött, hogy az egyedülálló lelet egyben marad, nem fogják szétosztani a világ múzeumai között. Tutanhamon kincsei ma a kairói Egyiptomi Múzeumban tekinthetők meg, saját különtermükben. Még Carnarvon családja sem kapott a leletekből, de az egyiptomi kormány az ásatások minden költségét megtérítette nekik.

A fáraó sírja jelenleg…

Nicholas Reeves kutatásai alapján valószínű, hogy a sírnak további, eddig fel nem fedezett kamrái is lehetnek. Reeves a madridi székhelyű Factum Arte cégnek a sírról készült, magas felbontású képeit vizsgálta – melyek a sír tervezett másolatához készültek –, és a sírkamra vakolatán arra utaló jeleket fedezett fel, hogy kis ajtót takarhat a helyiség nyugati falában, a mellékkamra ajtajához hasonló méretben. Reeves szerint az északi falon is találhatóak arra utaló jelek, hogy a falon túl a helyiség folytatódik. Bár elképzelhető, hogy ezek az ajtók csak kialakítani tervezett, de soha el nem készült helyiségek bejáratai, az is lehetséges, hogy Tutanhamon sírja csak egy jóval nagyobb sírépítmény külső része, melyet az északi fal választ el a régebbi részektől, ahol további temetkezések találhatóak.
A sír, külön belépődíj ellenében általában látogatható, tervezik a végleges lezárását, miután a turisták számára elkészül a másolata.

Mi a helyzet a fáraó átkával?

Közismert legenda a “Fáraó átka” amit a régészetben egyébként járatlan újságírók találtak ki, ugyanis az ókori egyiptomi temetkezési szokások része volt, hogy a sírok bejáratára valamilyen átkot írtak. Tutanhamon sírjának bejáratán szerintük a következő felirat állt: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát.” A hír szerint a Carterék nem törődtek a felirattal, és feltörték a pecséteket. Az átok legendája 1923. április 5-én Lord Carnarvon halálával kezdődött aki egy elfertőződött rovarcsípés miatt kapott vérmérgezést.
Kairóban kezdett elterjedni az a pletyka, hogy a lord halálát skorpió okozta, skorpiók az ókori Egyiptomban szent állatok voltak. Állítólag a lord a kórházban Tutanhamon nevét mondogatta aztán felkiáltott: „Vége, hallom a hívást, készülök!” Abban pillanatban kialudtak a lámpák és (a legenda szerint) Londonban élő kutyája fájdalmasan felvonyított, majd kimúlt.
Lord Carnarvon halála után kezdek az átokról beszélni ami a sajtónak hála az egész világon elterjedt. Pár héttel később Audrey Herbert ezredes, Lord Carnarvon öccse is meghalt.
Akik hittek benne, összesen 26 halálesetet kapcsoltak a fáraó átkához, mivel a sírkamra kinyitásánál ennyien voltak jelen. A kevésbé misztikus beállítottságú tudósok még elméleteket is felállítottak, hogy mi okozhatta ezeket az elhalálozásokat. A sírból felszálló ókori por mikroorganizmusai, radioaktív anyagból készült tárgyak, vagy radioaktív érctelérek, és sok hasonló ötletet sorakoztattak fel.

Ezzel szemben a valóság…

Az első aki meghalt Lord Carnarvon, 56 éves volt és éppen azért tartózkodott Egyiptomban, mert beteg volt, és orvosa tanácsára melegebb és száraz éghajlaton töltötte a teleket. 1921-ben két súlyos műtéten is átesett.
Azonban a többi haláleset igen hosszú idő alatt következett be és idős és beteg emberek voltak az elhunytak. De történtek politikai gyilkosságok is. Lord Carnarvont leszámítva épp azok éltek legtovább, akik felnyitották a sírt és kiemelték a múmiát a koporsóból.
A sír felnyitása alkalmával jelen lévő 26 emberből 17 év alatt heten haltak meg, a többiek csak közvetve kapcsolódnak ide. Száz évvel ezelőtti sajtó sem volt mentes a szenzációhajhászástól.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Forrás:
mult-kor.hu
Wikipdia
korabeli képek utólag színezve