SumidaFelvidéki opálbányák
„Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A felvidéki opálokat régóta csodálja a világ,
a Szalánci-hegység északi részének közepén található opálbányák igazi ritkaságnak számítanak. A Eperjestől 20 kilométerre, Vörösvágás település közelében fekszik a nemesopál-bányászat egykori igazgatási központja, a mára már elnéptelenedett Dubník . Az itteni opálbánya igazi fénykorát 1845 és 1880 között élte, mikor a bérlője a híres bécsi ékszerész, Solomon Goldschmidt volt – neki sikerült bevezetni a kibányászott opálokat a világpiacra és ezáltal híressé tenni. A világ legnagyobb opálját a Vienna Imperial Opal harlekint is itt találták 1775-ben az Oľšavka patak medrében. Ámulatba ejtő hossza 13 cm és súlya 597 g. Jelenleg a bécsi Természettudományi Múzeum kiállítási tárgyai között található. Az ára becslések szerint fél millió USD. Szintén legendás még a Burning of Troy nevű opál, amely a francia koronaékszerek része. Az opálbányákat 1922-ben bezárták, a következő évtizedekben ugyan megkísérelték a bányászat felújítását, de sajnos nem volt iránta érdeklődés. A szakmai kiadványok szerint viszont a lelőhelyek bezárására nem a készletek kimerülése miatt került sor. A bányák területén összesen 22 km hosszú földalatti folyosók húzódnak, ezek közül máig megmaradt a József akna bejárata és az alagsorba vezető mellékbejárat. Erdei úton lehet eljutni a Vilmos tárnához, amelynek 1,5 km hosszú szakasza nyitva áll a közönség előtt is. Ebben a tárnában 1989-ben bukkantak utoljára opál fészekre, ahonnan elképesztő 200kg drágakövet nyertek. A bánya napjainkban már csak látványosságként funkcionál, különböző tárlatok tekinthetőek meg. “Dubníki Opálbányák” Alapítvány földalatti tanösvényt működtet benne. A bányák területét védetté nyilvánították, mivel 16 denevér faj mintegy 4000 példányának lakóhelyéül szolgál – itt telel a Szlovákia területén élő értékes denevérek megközelítőleg 30 százaléka.
Mi is az opál?
A nemesopál régóta ismert ásvány. Neve szanszkrit eredetű, az upala szóból ered ami drágakövet jelent ezen az ősi nyelven. Különleges szépségét tehát már évezredekkel ezelőtt is értékelték eleink. E ritka tulajdonság pedig az „opalizáció”, vagyis az a jelenség, hogy az opál egyes fajtáinál az áttetsző ásványi anyag színe a ráeső fény irányától függően változik, a szivárvány színeiben irizál. Ez a színjátszás nem minden opálféleségnél figyelhető meg, csak a nemesopálnál. De mi is tulajdonképpen az opál? Anyagát tekintve megszilárdult szilikagél, vagyis szerkezet nélküli vizet is tartalmazó szilícium-dioxid. Víz tartalma akár a 30 százalékot is elérheti.
Szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
