SumidaÉrdi Kutyavár
Érd mellett, a valamikori vadaspark területén bújik meg város legrégebbi történelmi és egyben építészeti emléke, a Kutyavár romjai.
A korabeli források szerint az egykori gótikus kastély már a 15. században is létezett és ha a legendák igazak akkor maga Mátyás király építtette, vadászkutyái és pecérei részére, más források szerint Elbenyi testvérek várának épült.
Korai történetéről nem sok biztosat tudni, a hagyomány szerint a török hódoltság idején alagút is vezetett Hamza bég egykori dunaparti várához. Ami tudható róla, hogy később az 1700-as években egy ostorm következtében rombolták re, köveinek egy részét pedig a következő században egy erdészház építéséhez használták fel.
Az Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az épületmaradványt a középkori diósdi castellummal azonosította.
A diódi castellum 1417—1461 között fordul elő az oklevelekben. 1417-ben Csévi Sáfár István unokái diósdi kastélyukat először Fedémesi János fia Miklósnak elzálogosították, majd rokonuknak, Chap-i András feleségének eladták.
Csap-i Andrásnét 1422-ben iktatták be a kastély birtokába. 1430-ban “Castellum dyod” formában említik. 1461-ben Csapy András és felesége után birtokló Setétkuti László magtalan halálával a birtok Mátyás királyra tulajdona lett, aki Hédervári Imrének adta. Ezek szerint a castellumnak 1417-ben már állnia kellett. Az építésének ideje nem ismert, de az bizonyos, hogy 1318-ban még nem állt. Károly Róbert akkor adományozta Érdet, Tisza tárnokmesternek és nincs említés róla.
A mohácsi csatavesztés után a község is török hódoltsági terület lett, melynek birtokosa Hamzsa (Hamza) bég volt, aki itt lakott és a közeli Duna-parton egy palánkvárat is épített. A hagyomány szerint a két várat alagút kötötte össze.
1684-ben Károly lotharingiai herceg 1000 gyalogossal és 1500 magyar lovassal intézett támadást, rövid ostrom után elfoglalta, majd lerombolta. A romokban heverő Kutyavár köveiből gróf Wimpffen erdészházat épített a 19. században. Később a lakosság ezt is elhordta az építkezéseihez.
A Kutyavárra vonatkozó legrégebbi részletes írásos anyag Tholdalagi Mihály erdélyi követ tollából származik, aki 1627. április 13-án az alábbiakat jegyezte fel naplójában:
“13. Április, Kedden Buda várából a Vezér pasával és Mufti efendivel menék ki vadászni. Sok szarvasokat, őzeket látánk, de őzet, nyulakat nehezen fogánk. Onnan visszatérvén az Hamza bég szerájához, csak közel az, hol az régi magyar királyok peczéreket és ebeket tartottak egy négyszegű kőkastélyban, kit az törökök Köpekhiszárnak (Kutyavár) hínak egy szép forrás patak mellett megszállánk.”
1718-ban Michael Bonbardi írt róla:
“Ercsi faluhoz (érkeztünk) … a dombocskán egy szabályos ívben alakított épület látszik, amelyet Kutyavárnak neveznek, mert ott a régi királyok idejében kutyaházak voltak.”
Az egykori vár és az erdészház sorsát a 20. század pecsételte meg. Egyrészt az erdőirtás, másrészt az ekkor már romos épület köveit és szinte valamennyi falat a II. Világháború során elhordták. Ma már csak egy apró faltöredéket láthatunk az egykori Kutyavárból, de a vár belső részeit jelző, még feltáratlan homokkal fedett részek a mai napig rejthetnek fontos emlékeket az egykori épületről és történetéről.
szerk.: Cseke Ibolya
Források:
*Torma István: Az érdi Kutyavár (Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez); Kiss Gábor: *Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon;
*varak. hu
