PLÜSS MACKÓ IGAZ TÖRTÉNETE

PLÜSS MACKÓ IGAZ TÖRTÉNETE

Az egyik legkedveltebb és legkedvesebb játék a plüss maci vagyis a Teddybear. De kiről kapta a nevét, hogyan terjedt el az egész világon és mit jelképez, erről szól ez az írás.

A történet 1902 novemberében kezdődött, Theodore Roosevelt, a közkedvelt amerikai elnök, akit mindenki csak Teddynek becézett, megjelent a Mississippi–Louisiana-határvita rendezésére összehívott konferencián, s két ülés között elment a közeli erdőségbe, mert a tiszteletére vadászatot rendeztek. Mivel egyetlen vadat sem lőtt, a szervező egy feketemedve-bocsot kötött ki egy fűzfához könnyű célpontnak, hogy az elnök lelőhesse. Roosevelt nagyon felháborodott a sportszerűtlen ötleten és nemhogy lelőtte volna a kis állatot, hanem azonnal utasítást adott a szabadon bocsátására.
Ennek a “vadászatnak” a híre az egész országba eljutott. Minden sajtó megírta, és Clifford Berryman politikai karikaturista folytatta a történetet. A Washington Postban megjelent egy karikatúra: a kölyökmaci, amint kötéllel a nyakában rémülten néz, és az elnök, amint leeresztett fegyverrel elfordul a védtelen állattól. Egész Amerika megértette, hogy miről szól a jelenet: az elnök védelmet nyújt a rászorulóknak, rá mindig számíthatnak az elesettek.

Ezzel még nincs vége a történetnek, sőt most kezdődik…

Morris Mitchom egy brooklyni cukorkaboltos a karikatúra alapján textilből csinált egy kitömött mackót amit kitett a kirakatába, nyakában táblával: Teddy’s bear, vagyis Teddy medvéje.
Az üzletet megostromolták a vevők, Mitchom hamarosan profilt váltott, cukorka helyett már játékokat gyártott.

Mackóőrület…

Egyesült Államokban valóságos mackó-őrület tört ki. Még Roosevelt is mackót választott kabalaállatként, mikor újraválasztásáért kampányolt. Több gyermekkönyv is készült, mely Roosevelt medvéjének kalandjairól szólt.
A század első évtizedében az egész világon divatba jött a plüssmackó. Roosevelt elnök az újraválasztási kampánykörútján egy lépést se tett kabala teddybearje nélkül.
Így kezdődőt a mackók gyártása Amerikában, de van egy európai szála is a történetnek…

A mackó gyűjtök között fogalom a Steiff márkanév.

Margarete Steiff egy, gyermekbénulás következtében tolószékbe kényszerült, ügyes kezű, jó eszű német kislány volt, aki nővéreivel az 1800-as évek közepén varróműhelyt alapított a család házában.

Margarete a betegsége miatt kénytelen volt a lemondani a családalapításról, de testvérei gyermekeit sajátjaként szerette: egy alkalommal karácsonyra, egy magazinban látott szabásminta alapján unokaöcseinek filcből varrt elefántot készített. A gyerekek imádták a puha játékot, mindenfele magukkal cipelték, így hamar jöttek az érdeklődök további állatkákat rendelni.

Margarete felismerte a filcállatokban rejlő lehetőséget és pár év alatt szinte a teljes varrodát átállította játékkészítésre. 1902-ben egyik unokaöccse javasolta, hogy az elefántok mellett varrjanak játékmedvét is plüssből. Az ötlet új korszakot nyitott a cég életében, hiszen a világ talán legkedveltebb játéka született meg ezzel. Az első modell a nem túl ötletes „55 PB” nevet kapta, mivel 55 cm magas, „P” vagyis plüssből készült, „B” (beweglich) azaz mozgatható.

Steiff féle mackók sikert arattak az 1903-as lipcsei játékkiállításon egy amerikai üzletember, Hermann Berg megvette az összes, mintegy 100 darab kiállított mackót és további 3 000 darabot rendelt. Egy évvel később az 1904-es St. Louis-i Világkiállításon már 12 000 darab mackó talált gazdára.

A Teddy mackó nevet Steiff cég is átvette de más gyárak is ontották a különféle macikat, melyek népszerűsége egyre nőtt.
Angliában a The J. K. Farnell & Co. kezdte meg a mackók gyártását. A kis Christopher Robin Milne is egy Farnell macit kapott első születésnapjára 1921-ben. Öt év múlva megjelent édesapja, Alan Alexander Milne Micimackó kötete, melyben fia, Christopher azaz Róbert Gida kalandjait írta le plüssállataival.

A játék több mint egy évszázaddal később sem veszített a népszerűségéből, és mindez arra az egyetlen vadászatra vezethető vissza Mississippiben.

A plüssmackó azóta a kiszolgáltatottak megsegítésének szimbóluma lett.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
museum.hu
Wikipédia
teddy.hupont.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *