SumidaPIROS PIPACS AZ ÁROKPARTON…
“Pipacsot éget a kövér határra
A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.”
Juhász Gyula borzongatóan szép versének kezdősora adta az ötletet, mit is jelent nekünk a pipacs?
Hiszen „nyár van nyár, röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár”. És a nyárhoz költészetünkben, a képzőművészetben számtalanszor kapcsolódik a pipacs, ez a semmi kis virág. A szokatlan népies nevek versenyében a pipacs előkelő helyen állna a czúczik, büdös mák, lúdmák vagy pitypalatyvirág elnevezésekkel. A nemes mák nemzetségből származó vetési vagy mezei pipacs évezredek óta ihlet meg festőművészeket, építészeket, lakberendezőket.
A pipacs ősi szimbólumrendszer része. Az ókori görög mitológiában Démétér, a földművelés és termékenység istennőjének szent növénye a búzavirág és a pipacs. A keresztény felfogás szerint a pipacs a keresztre feszített Jézus véréből sarjadt ki.
Nagy-Britanniában az Emlékezés Napjának virága, a vérrel áztatott harcmezők szimbóluma, mert a bolygatott harcterek a háború után pipacstengerré váltak.
A brit nemzetközösség országainak lakói november 11-én és az azt követő pár napban ruhájukra pipacsos jelvényt tűzve emlékeznek meg az első világháborúban elesettekről.
A virág azonban olyan gyenge, ha letépik, szinte perceken belül lehullajtja szirmait, semmi örömet nem okozva annak, aki leszakítja.
Akkor most gyorsan essünk túl a kötelező botanikai fejezeten…
A pipacs (Papaver rhoeas) a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egy- vagy kétéves lágyszárú növény. Archeofiton, ami azt jelenti, hogy nálunk nem őshonos, valószínűleg kis-ázsiai eredetű, a szántóföldi növénytermesztéssel az ember által elterjesztett gyom.
A pipacs szerencsénkre nem alkalmazkodott a hazai természethez, hiszen csak bolygatott vagy éppen takaratlan talajon képes fejlődni, nem lett özönnövény. Viszont tökéletesen idomult a gabonatermesztéshez, tud igazodni az őszi és tavaszi vetésekhez, megáll a gyenge szárán, mert védik a szalmaszálak, aratásra beérik, és elszórja a magvait, fél évszázadig csírázóképes marad a talajban.
A gyenge minőségű vetőmagból ritkára vetett, lassan fejlődő gabona, az árvakelések és a műveletlen földek a látványos pipacsmezők. Ennek ellenére többször láthatjuk, hogy a magyar agrárium nemzetközi reklámozására is pipacsmezős képeket használnak, ami mezőgazdasági és marketing tudatlanság.
A pipacs nevének eredetére nincs igazán meggyőző megfejtés. A “Papaver” a mákok nemzetségneve, feltehetőleg a latin pappa = babaétel szóból származik, de nem valószínű, hogy valóban táplálékot jelentett, hanem sokkal inkább az éhség elleni nyugtatót. A pipacsban a mákhoz hasonló, de enyhébb mérgek vannak, és a kisbaba szájába téve, a szopogatásától tényleg megnyugodhatott. Felnőtt embernek kis mennyiségben a pipacs ártalmatlan, szinte minden része ehető vagy gyógynövényként használható.
A pipacsvirágból készült tea köhögéscsillapító, alvászavarokat enyhítő, nyugtató hatású. A kevésbé ismert ételszínezékek és szörp alapanyagok közé tartozik, és ételek díszítésére is kiválóan alkalmas. Gyűjtése körültekintést igényel, lepkeszárny vékonyságú szirmai nagyon sérülékenyek! Ahol megtörik, ott szinte azonnal megfeketedik. A pipacs levele is különleges csemege, de kizárólag a virágbimbók megjelenése előtt gyűjthető. Nyersen salátákhoz keverhetjük, főzve a spenóthoz hasonlóképp készíthetjük el. Magját sütemények ízesítésére használhatjuk. Olajat is sajtolnak belőle.
Azt javaslom azonban, hogy inkább gyönyörködjünk benne, hisz olyan rövid a nyár és a pipacs olyan hamar elvirágzik.
Köszönöm a figyelmet.
írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
wikipedia commons
hobbikert / Bálint János/
magyar konyha online, magyar ízek
PIROS PIPACS AZ ÁROKPARTON…
