MONEMVASIA, A KELETRÓMAI BIRODALOM UTOLSÓ FELLEGVÁRA

MONEMVASIA, A KELETRÓMAI BIRODALOM UTOLSÓ FELLEGVÁRA

Lezajlottak a történelem érettségik, most már kockázat nélkül tehetem fel a kérdést: tudja valaki mikor következett be a Kelet-római Birodalom bukása? Szinte hallom az egyhangú választ, 1453. május 29-én (a pimasz diákok még azt is hozzáteszik, hogy délután kettőkor). Megjegyzés: a Bizánci Birodalom elnevezés csak a 19. század közepétől terjedt el a köztudatban.
Nos, a válasz valóban helyes, de volt három helység amelyekkel az oszmán csapatok igen nehezen birkóztak meg, legutoljára Monemvasia fellegvárával. Ez volt az utolsó város amit elfoglaltak és egyben az első, amely felszabadult az oszmán uralom alól.
A városkáról…
A Peloponnészosz félsziget – korábbi nevén Morea, avagy az eperfák földje – mellett eltörpülni látszik ez a hihetetlen kis sziget, Monemvasia. A régió jellegzetessége, hogy ezer évek távlatában gyakoriak voltak errefelé a földrengések. Nem volt ez másként időszámításunk szerint 375-ben sem, amikor erőteljes földmozgás rázta meg a tájat – elválasztva ezzel Monemvasia szikláját a félszigettől. A sziget a nevét is ekkortájt kaphatta, hiszen elnevezésének eredete a görög “egyetlen bejárat” szavakig vezethető vissza – utalva a kis szigetcsúcsra, amelyen keresztül viszonylag megközelíthető maradt a leszakadt sziklahegy.
A városkát Görög telepesek alapították . 583-ban, miután I. Justinianus idejében Bizánc a Balkán védelmét elhanyagolta és a görög lakosság a szlávok és avarok támadásainak volt kitéve. Eredetileg sziklás szigetre épült, de ma már út köti össze a közeli parttal. A város az elkövetkező évszázadokban a Bizánci Birodalom fontos erősségévé, sőt mentsvárává vált és az elszlávosodó Peloponnészoszi-félszigetet visszahódító bizánciak támaszpontjaként szolgált. Az erődítmény sokáig bevehetetlen volt, számtalan arab és az 1147-es normann hódítási szándéknak is ellenállt. Azt mesélik, hogy a fellegvárban volt egy búzamező, amely lehetővé tette 30 várvédő túlélését akár évekig is. A sziklák tetején lévő felső várost és az alatta található alsó várost egy cikk-cakkos erődített lépcső köti össze. A hegytetőn régészek több ciszterna nyomaira bukkantak, ami azt valószínűsíti, hogy vízkészletnek se voltak híján a lakók, még ostrom idején sem.
Miután a Konstantinápoly a negyedik keresztes hadjáratban elesett és latin uralom alá került, Monemvasia szabad bizánci város maradt, és a frankok csak három évi ostrom után tudták bevenni 1249-ben. Tehát ez a búzamezős történet hihetőnek tűnik…
1263-ban, csupán tizennégy évvel később a frankoknak vissza kellett adniuk Monemvasiát Mystrasszal együtt a Bizánci Birodalomnak.
Bizánc/Konstantinápoly 1453-as meghódítása után csak Misztrász 1460-ig, Trapezusz 1461-ig de Monemvasia még további tíz évig 1463-ig maradt meg a Keletrómai Birodalomból.
Monemvasia úgy maradt fent a köztudatban, mint a bevehetetlen erődítmények szigete. Katonai jelentősége mellett persze a városka pompás épületegyüttesei és templomai azok, amelyek kivívták a sziget iránti érdeklődést.
A hajdani 800 lakóház nagy része rom, főleg a felső városban. Az alsó városrészben viszont a fennmaradt épületek lenyűgöző látványt nyújtanak. A sziget 40 csodás templomából és szentélyéből sajnálatos módon ma mindössze 4 darab áll. A szent épületek közül talán a legfontosabb az alsó város központjában álló Elkomenos Christos (Krisztus rabláncon) templom, amely otthont ad a híres „Megfeszített Krisztus” ikonnak. A vallási szimbólumot 1979-ben lopta el három műkincsrabló, akik barbár módon fel is darabolták azt. A keresztény körökben is tekintélyesnek tartott ikont végül 1980-ban megtalálták, restaurálták és 200 000 eurós költségen biztonságban visszaszállították a templomba, ahol ma is megtekinthető.
A felső város legjelentősebb temploma a szikla csúcsán árválkodó St. Sophia templom, melyet a bizánci birodalom idején építettek és amelyet később katolikus katedrálissá és mecsetté is megpróbáltak átalakítani. Az épületet – bár egyike a fennmaradt legrégebbi bizánci templomoknak – jelentős pusztításnak tették ki az idők során zajló háborúk, eredetisége csak nyomokban fedezhető fel. Hála a helyben tevékenykedő restaurátoroknak a templom folyamatosan nyeri vissza régi formáját.
Kedves Világjáró Olvasó, ne felejtsd el a nevet felírni a bakancslistádra: Monemvasia!
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
wikipédia commons
mult-kor
érdekes világ
vista