TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEINK: BADACSONY

TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEINK: BADACSONY

A Badacsonyi borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található. A borvidék települései: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget és Tapolca.
A terület különleges adottságokkal rendelkezik, éghajlatát elsősorban a Balaton határozza meg, déli, dél-nyugati lejtőkön szubmediterrán jellegű klíma alakult ki. A tó nagy víztömege megakadályozza a hőmérséklet szélsőséges ingadozását és biztosítja a magas páratartalmat. Sok a napsütés, és a Badacsony-hegynek köszönhetően pedig védett az északi széltől.
A történelmi borvidék leghíresebb szőlőhegye a 438 m magas Badacsony-hegy, a Szent György-hegy (414 m), továbbá a Szigliget-hegy és Kisörs-hegy. Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. A könnyen málló vulkanikus kőzetből felszabaduló mikroelemek szintén hozzájárulnak, a csak erre a borvidékre jellemző borminőség kialakulásához.
A borvidék területe: 4800 Ha, ebből 3700 Ha I. osztályú, szőlővel betelepített terület: kb.1800 Ha

Története…

Badacsony környékén a szőlőtermesztés múltja egészen a római időkig nyúlik vissza. A Badacsony- hegy lábánál vezetett a rómaiak híres hadiútja Aquincumba.
Ókori feljegyzések említenek egy rendeletet amelyet Domitianus római császár (i.sz 81-96-ig uralkodott) adott ki. A gyakori gyenge gabonatermés miatt Pannonia provinciában is megtiltotta az újabb szőlőtelepítéseket sőt elrendelte, hogy a meglévő szőlők felét vágják ki és termesszenek helyette gabonát. Probus római császár viszont hivatalosan feloldotta a szőlőtelepítési tilalmat és megengedte, hogy a birodalom teljes területén a katonái békeidőben szőlőtelepítéssel és földműveléssel foglalkozzanak.
A honfoglaló magyarok előtt sem volt ismeretlen a szőlő. Az Árpád-korban is értékként tekintettek rá és szívesen adományoztak bírtokokat, így a 13. századtól az ültetvények nagy része egyházi kézbe került.
A 18. században a főrangú családok versengtek a kiváló szőlőbirtokokért. Az akkor épült borpincék, borházak, mint a Malatinszky-kúria, Ibos-kúria, Kisfaludy-ház, Szegedy Róza-ház, Lessner borház, Esterházy- és Tarányi-présház, ma is állnak
Az 1800-as évek végén kitört filoxéra vész Badacsonyt is elérte és hatalmas pusztítást okozott az ültetvényeken.
A járvány után egy rekonstrukciós folyamat vette kezdetét. Az új fajták betelepítésével inkább fehérbor termő hellyé vált a Badacsonyi Borvidék. Az új ültetvények megjelenésével végérvényesen megváltoztatták a terület mikroklímáját, ugyanis a lankás domboldalakon hatalmas teraszokat alakítottak ki, melynek során támfalakat építettek, hogy megakadályozzák a talaj erózióját. Szerzetesek telepítették be Franciaországból pinot gris szőlőt mely a pinot noir francia eredetű, világfajta mutációja és a különleges adottságai révén egy jellegzetes helyi fajtává, szürkebaráttá alakult, amely jó évjáratokban aszúsodik.

A borvidék borai…

A badacsonyi borok testesek, zamatosak. Jellemző az ászokhordós érlelés, ugyanakkor a reduktív borkezelés is elterjedőben van. (reduktív borkezelés: oxidatív folyamatok kizárásával végzett borkezelés, amelynek célja a szőlőből származó erjedéskor keletkezett illat- , zamatanyagok megőrzése)
A borvidék emblematikus bora a Badacsonyi Kéknyelű. Hajdanán ez a szőlőfajta nagyon elterjedt volt a borvidéken, majd az 1970-80-as években módszeres írtásába fogtak ezért a 90-es éves elejére alig maradt kéknyelű ültetvény, mára azonban újból reneszánszát éli.
A legnagyobb mennyiségben Olaszrizling terem, amelyet jó évjáratokban hosszabban érlelnek a tőkén és szemelt rizlingként hoznak forgalomba.
Valamint a már említett szürkebarát, azaz a pinot gris. Káloczi Kálmán a Balaton Világörökségéért Alapítvány kurátora a Szürkebarát bor elnevezéséről című írásában megjegyzi, hogy sok borász a borismertetőjében a szürkebarát nevét a cseri barátokkal, mint szürke csuhát viselő szerzetesekkel hozzák összefüggésbe. Ez azonban téves, ugyanis az 1930-as években a badacsonyi Esterházy birtok volt a Balaton-felvidék legnagyobb szőlőültetvénye és Krassay Vilmos az Esterházy Hitbizomány badacsonyi szőlőbirtokának intézője adta a bornak a »Szürkebarát« nevet a Pálos rend után, akkor, amikor a szerzetesek visszatért Magyarországra.
Szintén nagy termőterületet foglal el a Tramini, Muscat Ottonel, és a Chardonnay is.
„ –hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot
ittak a fürge barátok a szépszemü karcsu pohárból?
”
– Radnóti Miklós: À la recherche

írta és fordította: Cseke Ibolya

bor.hu/borutazas/badacsonyi-borvidek
vinopedia.hu
Wikipédia